Thierry Malandain La Pastorale című koreográfiáját a Ballet Biarritz táncművészei a klasszikus balett alapjaira építve a kortárs tánc nyelvén jelenítik meg. A darab Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából készült.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 11. szerda, 19:00
A Pasztorál Ludwig van Beethoven 6. szimfóniája, melyben a természetszerető zeneszerző a madárdaltól és vihartól eltekintve valójában nem konkrét dolgokat kíván bemutatni, inkább érzéseket fejez ki. A derűs és alapvetően idealista darab egyrészt a régi korok pásztoridilljének virággal borított ösvényeit, a régmúlt ártatlanságát és nyugalmát idézi, másrészt Athén glóriaként lebegő szent porát, a városét, melyet a költők és művészek minden korban a Szépség megteremtőjeként tartottak számon.
De elszakadhatunk-e tényleg a valóságtól? Az Athén romjai és a Meeresstille und Glückliche Fahrt (Nyugodt tenger és sikeres utazás) című, Op. 112-es kantáta néhány motívumával kiegészült a Pasztorálban a vándorlásban útitársként mellénk szegődő amolyan romantikus hős nyomában járva idézi meg a hellén ókort mint a nosztalgia és a művészi tökéletesség helyét, miközben a végtelen vágy fájdalmától az eredendő fény boldogságáig jut el.
Sajtóvisszhang:
A La Pastorale a Malandain Ballet Biarritz feldolgozásában
Biarritz városában működik Franciaország egyik legjobb táncegyüttese. [...] A darabban egymással váltakoznak a Thierry Malandain által fémjelzett csoportos koreográfiák és a duettek: Mandalain kiemelkedőt alkotott a klasszikus tánc modern feldolgozásában. Megtalálhatjuk benne a hellén vonulatot, egyes mozzanataiban pedig Nyizsinszkij Egy faun délutánja című művét idézi. Úgy tűnik, a táncosok eltökélten törekszenek céljuk elérésére, mozdulataik pedig a konvencionalizmuson túllépve a test érzéki erejét dicsőítik. Lehetetlen küldetéssel állunk szemben, és mindenkinek a saját képzelőerején múlik, hogy mennyire vesz részt ebben. A gyönyörű balett lírai és más, még sokkal bensőségesebb jeleneteket állít egymás mellé.
Le Figaro Magazine, François Delétraz, 2019. december 7.
Zene: Ludwig van Beethoven (VI. Pasztorál szimfónia, kantáta op. 112, részletek az Athéni romjai-ból)
Díszlet- és jelmeztervezés: Jorge Gallardo
Világítás: François Menou
Jelmezkészítő: Véronique Murat, assisted by Charlotte Margnoux
Díszlettervezés: Loïc Durand
Díszlet- és kellékkivitelezés: Frédéric Vadé
Koreográfia: Thierry Malandain
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.
A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt.
A Kulcsár Noémi Tellabor társulat új bemutatójában a tánc nyelvén próbálja megfogalmazni a Henrik Ibsen Nóra címen is ismert drámájában feltett kérdéseket, miközben próbálnak megválaszolni néhány sajátot is.
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével…
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
