A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 25. szombat, 19:00
Ebből az autentikus tudástárból merít az előadás, amely egy fordított élettörténet dramaturgiáját követve, a temetéstől a születésig, a koporsótól a bölcsőig kíséri végig a lét állomásait. Miként viszonyulunk az elmúláshoz és az öregkorhoz? Mennyire tesz boldoggá a megállapodottság vagy milyenné a magány? Örök érvényűek-e a barátságról, szerelemről alkotott fogalmaink, boldog-e a gyerekkor, s megpróbáltatás-e a születés? Népművészetünk erdélyi dialektusai kivételesen „beszédesek” az emberi kapcsolatok terén, megrendítően jelenítik meg a közösségi, családi, férfi és női viszonyok relációit.
Több generáció számos koreográfusának munkái bizonyították, hogy az autentikus kifejezésmód alkalmas a sokrétű, szofisztikált tartalmak színpadi megjelenítésére. – Ezt a szakmai örökséget kívánjuk követni magunk is! Ugyanakkor, igazodva a társulat adottságaihoz, az előadás a kortárs műfajok formanyelvéből is merít, ekképpen folytatva az idén 20 éves Nagyvárad Táncegyüttes szellemi hagyományait.
Táncosok
Barabás Hunor
Barkóczi Réka
Benedek Janka m.v. / Herman Bori m.v.
Brugós Sándor–Csaba
Drimba Máté
Forgács-Popp Jácint
Forgács Zsombor m.v.
Imre Béla
Kádár Orsolya
Kerekes Dalma–Gabriella
Krupár Luca
Nagy Dominika
Rácz Lajos–Levente
Törteli Nadin
Zenészek: Dallos Levente, Kiss Dóra m.v.
Rendező: Novák Péter
Zeneszerző: Kiss Ferenc
Díszlettervező: Cristina Breteanu
Jelmeztervező: Cristina Breteanu
Dramaturg: Czvikker Katalin
Koreográfusok: Farkas Tamás, Törteli Nadin
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása.
A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
