A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 25. szombat, 19:00
Ebből az autentikus tudástárból merít az előadás, amely egy fordított élettörténet dramaturgiáját követve, a temetéstől a születésig, a koporsótól a bölcsőig kíséri végig a lét állomásait. Miként viszonyulunk az elmúláshoz és az öregkorhoz? Mennyire tesz boldoggá a megállapodottság vagy milyenné a magány? Örök érvényűek-e a barátságról, szerelemről alkotott fogalmaink, boldog-e a gyerekkor, s megpróbáltatás-e a születés? Népművészetünk erdélyi dialektusai kivételesen „beszédesek” az emberi kapcsolatok terén, megrendítően jelenítik meg a közösségi, családi, férfi és női viszonyok relációit.
Több generáció számos koreográfusának munkái bizonyították, hogy az autentikus kifejezésmód alkalmas a sokrétű, szofisztikált tartalmak színpadi megjelenítésére. – Ezt a szakmai örökséget kívánjuk követni magunk is! Ugyanakkor, igazodva a társulat adottságaihoz, az előadás a kortárs műfajok formanyelvéből is merít, ekképpen folytatva az idén 20 éves Nagyvárad Táncegyüttes szellemi hagyományait.
Táncosok
Barabás Hunor
Barkóczi Réka
Benedek Janka m.v. / Herman Bori m.v.
Brugós Sándor–Csaba
Drimba Máté
Forgács-Popp Jácint
Forgács Zsombor m.v.
Imre Béla
Kádár Orsolya
Kerekes Dalma–Gabriella
Krupár Luca
Nagy Dominika
Rácz Lajos–Levente
Törteli Nadin
Zenészek: Dallos Levente, Kiss Dóra m.v.
Rendező: Novák Péter
Zeneszerző: Kiss Ferenc
Díszlettervező: Cristina Breteanu
Jelmeztervező: Cristina Breteanu
Dramaturg: Czvikker Katalin
Koreográfusok: Farkas Tamás, Törteli Nadin
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
