Program


Körtánc • Magyar Állami Népi Együttes

Körtánc • Magyar Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátum emlékezete jegyében készült. Az antológiaszerű válogatás a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, zsidók, cigányok) folklórjából inspirálódva járja körbe, táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, és a „Kis Magyarországot”.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: február 16. péntek, 19:00

Az antológiaszerű előadás tematikája a Bartók által megfogalmazott igazságot erősíti, miszerint az itt élő népek művészetének évszázadokon átívelő kölcsönhatása egyetemes, elválaszthatatlan kultúrát hozott létre. Mi, jelen világunkban élő emberek is látjuk a száz évnyi „távolságot”, de hisszük, hogy bár távolinak tűnik, mégis közeli!

 

Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint vendégművészek
Szólót énekel: Pál Eszter, Hetényi Milán
Vendégként közreműködik: KOLO együttes

Zenei szerkesztő: Agócs Gergely, Gera Attila, Kelemen László, Pál István Szalonna
Zeneszerző: Kelemen László
Koreográfus: Fitos Dezső, Furik Rita, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor, Richtarcsik Mihály

Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán

Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor

Művészeti vezető: Pál István Szalonna

Együttesvezető: Mihályi Gábor

Ajánlatunk


A magyar-indiai származású Amrita Sher Gil a 20. század első felének egyik legtitokzatosabb és legtragikusabb művésze volt. A neki adatott pár aktív év alatt az indiai kortárs festészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Két világ határán az egyensúlyt keresve alkotott. A tánc segítségével képei megmozdulnak, életre kelnek. A darab a festmények mögött meghúzódó alkotót, az ambivalens helyzetekkel és érzésekkel, a környezet prekoncepcióival küzdő magyar-indiai nőt állítja a középpontba.

„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.

Lippai Andrea, a FlamenCorazónArte alapító balett és flamenco táncművésze 1984-ben szerződött a Győri Balett-hez, így az eddigi 39 éves színpadi pályafutásának legnagyobb részét - 25 évet – az egyesületnek és a flamenco hazai megismertetésének szentelte. Leánya, a jelenlegi művészeti vezető – Pirók Zsófia- korához mérten, már szinte egy teljes életet jelentenek ezek az évek. Nagy mérföldkő, mely szenvedéllyel átitatott munka eredménye.

Ajánló


Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…

„A mesékben minden benne van: minden ami volt, van és lehetne.” (Boldizsár Ildikó: Meseterápia) Az előadásban a kortárstánc nyelvén „írunk”…

A Magyar Táncművészeti Egyetem immár több évtizede, minden tanévben megrendezi Háziversenyét, mely nemcsak a szakmai tanulmányok egyik meghatározó lépcsőfoka minden…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók