Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 22. september 2025, 15:00
A Jancsi és Juliska bár félelmetes rémtörténet, a belőle készült színpadi mű izgalmas és szórakoztató, humoros és tanulságos. A szeretet végül diadalmaskodik a félelem felett, Juliska mindkettejüket megmenti a boszorkánytól, majd hazatérnek, és a gonosz mostohájuk is megbűnhődik.
A gyerekeknek szóló táncszínházi előadások mágikus hatásúak a gyerekekre: a zene, a csodaszép díszletek, jelmezek, fények által megjelenített vizualitás és a koreográfia minden érzékszervüket rabul ejti. Az előadás látványvilága innovatív lesz, a zenét Jean-Philippe Heritier zeneszerző erre az alkalomra komponálta.
Bozsik Yvette több korosztály számára készített emblematikus gyerekelőadásokat, ezek közül a legemlékezetesebbek a Varázscirkusz, a Pinokkió és a Magyar népmesék.
Szereplők:
Jancsi: Iványi Mirkó
Juliska: Gulyás Liza
Boszorkány: Samantha Kettle
Apa: Krizsán Dániel
Mostoha: Bujdosó Anna
Madár: Hasznos Dóra
Kacsa: Hortobágyi Brigitta
Farkasok: Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel
Nap és Hold: Tóth Rebeka
Koreográfus: Gombai Szabolcs
Koreográfus-asszisztens: Bujdosó Anna
Díszlet: Vati Tamás
Jelmez: Bati Nikoletta
Próbavezető balettmester: Soós Erika
Zene: Philippe Heritier
Rendező: Bozsik Yvette
Támogatók: NKA, Kulturális és Innovációs Minisztérium
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Színes és egyre gyorsabban változó a jelenkor táncművészeti színtere. Ahány alkotó, annyi stílus; ahány társulat, annyi munkamódszer, miközben ország-világ művészeti műhelyei között immár nyitott az átjárás lehetősége is.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
