Az indiai klasszikus tánc különlegessége, hogy egy időtlen kapocs múlt és jelen között. Ez a legősibb, ma is élő táncstílus a világon, amely, nem a mai formában ugyan, de már az ókorban is létezett. India egymástól távoli területein, különféle célok és hatások hozták létre a ma már klasszikus indiai táncokként ismert stílusokat. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 26. vasárnap, 17:00
A különféle területekről származó tánctechnikák sokban különböznek egymástól, de mégis összeköti őket a közös kulturális háttér. India klasszikus táncai nem egy virtuális táncmúzeum kiállított tárgyai, hanem a tánctörténelem nagy túlélői, hiszen mindig tudtak alkalmazkodni a kor igényeihez, kihívásaihoz, ahogy teszik azt a 21. században is. Mára részévé váltak a nemzetközi táncvilágnak, ezeket a technikákat felhasználva világszerte születnek hagyományos és kortárs darabok is.
Az előadás betekintést nyújt néhány, egymástól jelentősen eltérőindiai klasszikus táncstílus titkaiba, megmutatja, hogy épül fel egy darab, mi a különbség a műfajok között, mi a történetük és mi köti őket össze, hogy beszélnek a kézjelek, milyen az indiai színjátszás, mit kell tudnia egy táncosnak, miről szólnak a darabok és főleg, hogy mit kell tudnia a közönségnek, hogy beavatottként élvezhessen egy előadást.
Előadók:
Sivasakti Kalánanda Táncszínház táncosai és tanítványai – dél-indiai Bharatanatyam tánc
Túri Virág és táncosai – kelet-indiai Odissi tánc
Manjiri Patwardhan – észak-indiai Kathak tánc
Kellékek: Oldal István
Rendező: Somi Panni
Támogató: Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzata
Örök idők óta, amióta a világ világ, a kérdés mindig ugyanaz: merre, honnan, hova és miért? Honnan, hova tart a világ, honnan, hova tart a lélek, honnan jövünk és merre tartunk? Ezek az elemi, ám nehezen megválaszolható rejtélyek ugyanúgy foglalkoztatták az ősi India költőit, mint az ő verseiket, filozófiai szövegeiket fordító, értelmező, feldolgozó magyarokat.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
