Tíz éve halt meg Makovecz Imre, de emléke, kisugárzása, szellemi hagyatéka tovább munkál bennünk. Idén novemberben tizedik alkalommal rendezik meg tiszteletére a határokon átívelő Héttorony Fesztivált. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 20. szombat, 19:00
A fesztivál szervezői az idei alkalommal is minőségi népzenei és világzenei produkciókat juttatnak el a hazai közönséghez és a szomszédos országok magyarságához. A fesztivál küldetése, hogy rámutasson az előadóművészet és az építészet szerves kapcsolatára. Így – többnyire a Mester épületeiben zajló hangversenyek mellett – építészeti kiállítások, szakmai beszélgetések várják idén is a közönséget, melyekben bemutatkoznak olyan kortárs alkotóműhelyek, melyek a Kárpát-medence népi műveltségét tekintik művészetük kiindulópontjának.
A budapesti helyszínek az elmúlt tíz évben mindig változtak, de a szervezők törekedtek arra, hogy az intézmény szellemisége kapcsolódjon Makovecz Imre gondolatvilágához. A Nemzeti Táncszínház idén első alkalommal ad otthont a fesztivál gálaműsorának. Az épület impozáns előterében november 5-20. között megtekinthetők Makovecz Imre rajzai, tervei és épületmakettjei. A kiállítás címe: A világban benne van a Teremtő.
Az ünnepi műsor két részből áll. Az első részben az idén, a Nemzeti Táncszínház támogatásával bemutatott Héttorony című táncszínház előadás lesz látható. A Kiss Ferenc zenéin alapuló előadás létrehozói a Duna Művészegyüttes, Novák Péter és az Etnofon, illetve a Göncöl zenekar. A második felvonásban Kiss Ferenc szerzeményei Vedres Csaba és Vizeli Máté hangszerelésében, komolyzenei kísérettel szólalnak meg, hazánk vezető formációiból válogatott kamarazenekarral.
Közreműködnek: Duna Művészegyüttes, Göncöl zenekar, Novák Péter és az Etnofon
Zeneszerző, zenei rendező: Kiss Ferenc
Zenei szerkesztők: Novák Péter, Küttel Dávid
Jelmeztervező: Túri Erzsébet
Látványterv: JuZso
Díszletterv: Turi Attila
A látványelemekért külön köszönet Csernyus Lőrincnek, Makovecz Pálnak és a Makovecz Imre Alapítványnak.
Koreográfusok: Appelshoffer János, Fitos Dezső, Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor
Tánckarvezetők: Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Támogatók: EMMI, Nemzeti Táncszínház, Kultúrpart
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Zsuráfszky Zoltán a 70-es évek közepétől gyakran járt Gyimesben, amely akkor még mind néprajzilag, mind a táncgyűjtések szempontjából igazi fehér foltnak számított. A vidék szépsége és a tánc ősi, archaikus jellege lenyűgözte és örök rajongójává tette a fiatal táncművészt és táncgyűjtőt, aki így a legelsők között tanulhatta meg és leshette el az ott élő magyarság tánckultúráját.
Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek, várlak tégedet, A multnak álma száll meg akkor: A mult és az emlékezet... (Ady Endre: A múltért)
A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő emberek életének megismerését tartotta legfőbb iskolájának: „Kimeríthetetlen mondanivaló duzzadt bennem, és 25–30 év alatt nem fogyott ki az a tarisznya, amit ott és akkor tömtem meg mohó kapzsisággal a nép életének mindenféle anyagával.” – mondta egy visszaemlékezésében.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
