Program


Freskó • 	Sivasakti Kalánanda Táncszínház

Freskó • Sivasakti Kalánanda Táncszínház

Mit csinál egy táncegyüttes, ha véletlenül talál néhány régi freskót a próbatermében? Egyszerű a válasz: darabot. Virtuális utazás, virtuális kiállítás, online tárlatvezetés, mind része lett már az életünknek, de mennyire tud hatni ránk egy képernyőn látott műalkotás? Mennyire valóságos egy elképzelt utazás? A táncmozdulatok megmerevednek a szobrokban, a festmények életre kelnek a táncban. A freskóba zárt történetek, sorsok, érzelmek kortalanul mesélnek az őket érteni tudóknak.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. november 7. csütörtök, 19:30

Az indiai tánc és a falfestmények, domborművek, szobrok nagyon szorosan összefüggenek. A szabályok ugyanazok a statikus és a mozgó műfaj esetében. A táncmozdulatok megmerevednek a szobrokban, a festmények életre kelnek a táncban. A szobrok kézjelei időnként teljes történeteket mondanak el, amiket a tánc tud kidolgozott drámává alakítani. Időtlen világ ez. A freskóba zárt történetek, sorsok, érzelmek kortalanul mesélnek az őket érteni tudóknak.

Előadják:
Németh Veronika, Zboray Antónia, Abhishek Khichi, Kunvári Krisztina, Leat Leblanc Mihaela, Major Anikó, Túri Virág Réka, Péri Lilla, Somi Panni


Zeneszerző: Tóth Szabolcs 
Díszlet: Szántó Judit
Kellékek: Oldal István
Fény: Payer Ferenc
Jelmez: Csekő Etelka
Fotók: Balogh Dániel, Kelló Krisztina
Animáció: Turáni Gergely
Koreográfia: Somi Panni, Túri Virág Réka, Németh Tamás
Rendező: Somi Panni

Támogató: NKA

Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

Ajánlatunk


Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása.

A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Ajánló


„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók