
Felnőtt mese • Pataky Klári Társulat
„A mesékben minden benne van: minden ami volt, van és lehetne.” (Boldizsár Ildikó: Meseterápia)
Az előadásban a kortárstánc nyelvén „írunk” felnőtt mesét.
„A mesékben minden benne van: minden ami volt, van és lehetne.” (Boldizsár Ildikó: Meseterápia)
Az előadásban a kortárstánc nyelvén „írunk” felnőtt mesét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 16. szombat, 19:30
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy világ.
A világban sok ország. Az országokban sok ember.
Ebben a világban mindenki szép, gazdag, sikeres és boldog akart lenni.
Ebben a világban mindenki főhős volt.
Ebben a világban mindenki meg akarta mutatni a többieknek, hogy főhős.
Ebben a világban minden úgy volt kitalálva, hogy ők főhősnek érezzék magukat.
Ebben a világban királylányok és királyfik száguldoztak össze-vissza a vágyva-vágyott boldogság után.
Napra-nap vándorútra indultak, azt remélvén, hogy meglelik a varázslatot, az aranytojó tyúkot, az égig érő paszulyt, a fele királyságot.
De nem találták.
A királylányok és a királyfik ezért nagyon boldogtalanok voltak – bár legtöbbjük erről nem is tudott, annyira meg akarták mutatni maguknak/másoknak, hogy ők mennyire boldogok.
Ez a világ őrülten száguldott a pusztulás felé.
Ebben a világban már nem gyógyítottak a mesék.
Ebben a világban meghalt a varázslat.
Egyszer volt, hol nem volt...
Táncművészek: Engelmann András, Horváth Attila, Kaiser Fruzsina, Laza Tímea, Szilvási Anna Temesvári Zsófia
Fotó: Palotai Misi
Fényterv: Vajda Máté
Zenei közreműködő: Gergely Attila
Koreográfia: Pataky Klári
Támogatók: Kulturális és Innovációs Minisztérium, NKA, Nemzeti Táncszínház, Műhely Alapítvány
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!