A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. július 20. vasárnap, 20:30
A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A békési „nyugtalanság” hangja, a cigányság ösztöne, a románság tüze mind olyan kincsei a vidéknek, amelyek reményeink szerint méltó helyet kapnak az Élő Táncarchívum sorozatban.
Féja Géza író szavai a Viharsarok vidékéről és lakosairól:
„A tájaknak is megvan a maguk végzete… Az óriási és bontatlan alföldi ég alatt és a síkság végtelenségében minden különösképpen megszépül… A táj és az ember bőséges életű, akár az áldott termőfa, bármennyire is szűk hozzá sors. A déli Tiszavidék, a híres történelmi Viharsarok, megszülte a végtelen szelídséget is… Keleti arcok ezek, s az olajbarna, hideg maszk mögött rejtett forróságok lobognak… van bennük valami egészséges törzsi vadság, fejlett esztétikai hajlandóság, belülről folyton mosolyra csiklandozó életkedv és misztikus hajlam.”
Zenei szerkesztő: Sánta Gergő és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara
Szólót énekel: Benedek Attila, Eredics-Fekete Zsuzsanna, Tapolczai-Zsuráfszky Lilla
Díszlet: Tóth Kázmér
Művészeti munkatárs: Sánta-Bíró Anna
Rendező-koreográfus: Sánta Gergő, Harangozó-díjas táncművész
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara
Szakmai vezető: Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth-díjas, érdemes művész
Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Művésze
A Viharsarok c. produkciót archív felvételek átadásával támogatta az MTA-HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívuma.
További szakmai partnereink: Hagyományok Háza, Néprajzi Múzeum
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
