Zsuráfszky Zoltán a 70-es évek közepétől gyakran járt Gyimesben, amely akkor még mind néprajzilag, mind a táncgyűjtések szempontjából igazi fehér foltnak számított. A vidék szépsége és a tánc ősi, archaikus jellege lenyűgözte és örök rajongójává tette a fiatal táncművészt és táncgyűjtőt, aki így a legelsők között tanulhatta meg és leshette el az ott élő magyarság tánckultúráját.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 28. kedd, 19:00
Martin György a kezdetektől atyai figyelemmel kísérte az akkori fiatalok néprajzi gyűjtéseit, irányította szakmai munkájukat. 1980-ban felhívta Zsuráfszky Zoltán (Zsura) figyelmét arra, hogy egy hiánypótló munkára van szükség a táncgyűjtések terén; az első gyimesi hangosfilm elkészítésére. Hosszas előkészületek után, az akkori politikai helyzet nehézségeit leküzdve, a felvételre 1980 augusztusában került sor egy jeles gyimesi adatközlő, „Kicsi Kóta” (Blága) Károly pajtájában.
Sorozatunk ezen részében a gyimesi táncok ihletésére készült koreográfiákkal szeretnénk olyan színpadi formában megőrizni Gyimes népművészeti örökségét, amelyben egy pillanatra együtt dobban a szívünk, együtt dobbantunk a gyimesi csángó magyarokért.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
valamint Appelshoffer János m.v. és Tóth Melánia m.v.
Zene: Papp István „Gázsa”
A rendező-koreográfus munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, Érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, Kiváló művész
Az előadás után beszélgetés Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, Kiváló művésszel.
Fotó: Dely Kornél
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
