Zsuráfszky Zoltán a 70-es évek közepétől gyakran járt Gyimesben, amely akkor még mind néprajzilag, mind a táncgyűjtések szempontjából igazi fehér foltnak számított. A vidék szépsége és a tánc ősi, archaikus jellege lenyűgözte és örök rajongójává tette a fiatal táncművészt és táncgyűjtőt, aki így a legelsők között tanulhatta meg és leshette el az ott élő magyarság tánckultúráját.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 28. kedd, 19:00
Martin György a kezdetektől atyai figyelemmel kísérte az akkori fiatalok néprajzi gyűjtéseit, irányította szakmai munkájukat. 1980-ban felhívta Zsuráfszky Zoltán (Zsura) figyelmét arra, hogy egy hiánypótló munkára van szükség a táncgyűjtések terén; az első gyimesi hangosfilm elkészítésére. Hosszas előkészületek után, az akkori politikai helyzet nehézségeit leküzdve, a felvételre 1980 augusztusában került sor egy jeles gyimesi adatközlő, „Kicsi Kóta” (Blága) Károly pajtájában.
Sorozatunk ezen részében a gyimesi táncok ihletésére készült koreográfiákkal szeretnénk olyan színpadi formában megőrizni Gyimes népművészeti örökségét, amelyben egy pillanatra együtt dobban a szívünk, együtt dobbantunk a gyimesi csángó magyarokért.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekara
valamint Appelshoffer János m.v. és Tóth Melánia m.v.
Zene: Papp István „Gázsa”
A rendező-koreográfus munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, Érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, Kiváló művész
Az előadás után beszélgetés Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, Kiváló művésszel.
Fotó: Dely Kornél
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami a Budapest Táncszínház új programjában azzal az eltökélt szándékkal készült, hogy Magyarországon is időben megmutassák és megértessék a táncművészet értékeit és szépségeit a fiatal korosztállyal.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi…
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
