Program


Elmúlt időkből - Bartók & Folk • Duna Művészegyüttes - Szent Efrém Férfikar

Elmúlt időkből - Bartók & Folk • Duna Művészegyüttes - Szent Efrém Férfikar


„Életem legboldogabb napjai azok voltak, melyeket falvakban, parasztok között töltöttem...”

Bartók Béla



Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg, melynek egykor volt jelene és a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza. Ezt az utat járjuk majd be, hogy bizonyítsuk: a hagyomány az eredetből fakad, mi abban létezünk, nélkülünk nem is lehetne az, ami, vagyis ’eredet’.

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2021. július 20. kedd, 20:30

„Most új tervem van: a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjtöm és a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelem. Ez arra volna jó, hogy a külföld ilyen gyűjteményből megismerhesse a magyar népzenét…!”

Bartók Béla írta a fentieket Elza húgának a 20. század elején (1904), melyről – a következményeket ismerve – joggal állíthatjuk: forrásértékű dokumentum, mégpedig a „tiszta források” keresésének (kutatásának) ihletett forrása. A terv – tudjuk jól – megvalósult, s előre nem látható eredményekkel járt, sokkal komolyabbakkal, mélyebbekkel az eredeti szándéknál! Csak a köszönet hangján szólhatunk tehát arról a nagyszabású, heroikus munkáról, amivel Bartók, s társai – a többi gyűjtő – megajándékoztak bennünket, nem hagyták elveszni népzenénket, népdalainkat, megőrizték, elevenné tették azokat számunkra az utókornak.

Ami tervünk – táncszínházi előadásunk létrehozásának szándéka – pedig ez: egyrészt emlékezni a gyűjtőkre (jelesül most Bartók Bélára), másrészt a megszólaltatni, táncra fordítani a ’gyűjtemény’ egy kis szeletét, Bartók férfi kórusműveit. Ebben segítségünkre lesz a nem csak hazánkban, de nemzetközileg is ismert, elismert Szent Efrém férfikar, gondolom nem szükséges bemutatni őket. A népdal és a néptánc együttműködésére, összhangjára törekszünk tehát, látni és megmutatni szeretnénk, hogy ezek miként is szervülnek, azonos gyökerekből fakadnak.

 

Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg,melynek egykor volt jelene és a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza. Ezt az utat járjuk majd be, hogy bizonyítsuk: a hagyomány az eredetből fakad, mi abban létezünk, nélkülünk nem is lehetne az, ami, vagyis ’eredet’!Előadók: Duna Művészegyüttes, Göncöl Zenekar, Szent Efrém Férfikar, Szokolay Dongó Balázs
Koreográfusok: Juhász Zsolt, Orza Calin, Farkas Tamás
Zene: Bartók Béla férfikarok, autentikus népzene
Zenei szerkesztők: Szokolay Dongó Balázs, Bubnó Tamás, Dulai Zoltán
Táncmesterek: Ifj. Csasztvan András, Gera Zoltán, Sáfrán Balázs, Horváth Eszter, Kenéz Enikő, Farkas Ágnes, Bonifert Katalin, Szabó Csaba, Kolumbán Norbert, Soós Gyula András
Jelmeztervező: Michac Gábor
Látványtervező: JuZso
Autentikus viseletek összeállítása: Horváth Eszter, Soós Gyula András
Rendező: Juhász Zsolt

Ajánlatunk


A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Ajánló


A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.

Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi…

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók