Csönd • Pataky Klári Társulat
A világ furcsa haláltáncot jár. A bolygón végigsöpör(t) egy járvány. Nemcsak Ázsiában, nemcsak Afrikában - hanem itt nálunk, Európában is. Mindenhol...
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 25. csütörtök, 19:30
Bezárkóztak az országok. Kiürültek az utcák, a városok. Megteltek a kórházak, a halottaskocsik. Megváltozott a létünk. A járvány magával sodorta korábbi életünket, megszakította társas kapcsolatainkat, leépítette korábbi biztonságérzetünket. Kicsit elveszettebbek, kicsit magányosabbak, kicsit tapasztaltabbak lettünk. A halál hol tombolva táncol(t), hol csendesebben. Az emberiség pedig egy pillanatra elcsendesedett. Egy pillanatra. Danse macabre. De vajon valóban most járja-e a világ haláltáncát? Nem az a létezés és pusztítás-e a mi haláltáncunk, amiben él(t)ünk, és amit magunk körül hagy(t)unk létünkkel? Danse macabre - azután CSÖND. Azután folytatjuk... Ugyanúgy a haláltáncukat.
Táncolják:
Bot Ádám
Bujdosó Anna
Engelmann András
Kaiser Fruzsina
Temesvári Zsófia
Fényterv: Vajda Máté
Zenei közreműködő: Gergely Attila
Koreográfia: Pataky Klári
Támogatók: EMMI, NKA, Nemzeti Táncszínház, Műhely Alapítvány
Ajánlatunk
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartóalkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.
Ajánló
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
