program


Csitrakári • Sivasakti Kalánanda Táncszínház

Csitrakári • Sivasakti Kalánanda Táncszínház

A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Søndag, 19. Oktober 2025 19:30

Brunner Erzsébet (1910-2001) és édesanyja, a magyar misztikus festészeti hagyomány ismert alakjai 1930-ban érkeztek Indiába, ahol azonnal elmerültek az akkori modern indiai művészeti és szellemi élet forgatagában. Ebben a pezsgő kulturális közegben zene, tánc, irodalom és képzőművészet, ősi és kortárs mind helyet talált, szimbolizálva azt a különleges indiai erőt, mely minden hagyományt tisztel és ápol, az újat pedig befogadja és beolvasztja, jellegzetesen “indiaivá” teszi. Brunner Erzsébet így lehetett magyarként elismert indiai festő.

A darab első változatának bemutatója 2010-ben volt, a felújított változat 2025. március 25-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

 

Előadók: Zboray Antónia, Mihaela Leat Leblanc, Kunvári Kriszta, Major Anikó, Péri Lilla, Kürschner Adrienn, Somi Panni

Zeneszerző: Fekete Kiss Sándor, Tóth Szabolcs

Díszlet: Domak Nikoletta

Koreográfia: Somi Panni

Rendezte: Somi Panni

 

Támogató: NKA

Aktuelt


Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!

PÅ PLAKATEN


Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a…

A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami…

Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.



Támogatók