A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. more
Brunner Erzsébet (1910-2001) és édesanyja, a magyar misztikus festészeti hagyomány ismert alakjai 1930-ban érkeztek Indiába, ahol azonnal elmerültek az akkori modern indiai művészeti és szellemi élet forgatagában. Ebben a pezsgő kulturális közegben zene, tánc, irodalom és képzőművészet, ősi és kortárs mind helyet talált, szimbolizálva azt a különleges indiai erőt, mely minden hagyományt tisztel és ápol, az újat pedig befogadja és beolvasztja, jellegzetesen “indiaivá” teszi. Brunner Erzsébet így lehetett magyarként elismert indiai festő.
Zeneszerző: Fekete Kiss Sándor
Díszlet: Domak Nikoletta
Koreográfia: Shyamala Surendran, Somi Panni
Rendezte: Somi Panni
Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek,…
A legnagyobb népi írónk, Móricz Zsigmond szatmári néprajzi gyűjtései során került igazán közel a magyar paraszti kultúrához, az ott élő…
Egy este, ahol a szenvedélyek és bűnök formálják az emberi sorsot!
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
