CARMEN EST • Székesfehérvári Balett Színház
A Székesfehérvári Balett Színház CARMEN EST címmel két koreográfiát bemutató estje. több
A Székesfehérvári Balett Színház CARMEN EST címmel két koreográfiát bemutató estje. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 19. kedd, 19:00
BOLERO
Ravel zenéje vörösen izzik és lüktető vulkánként tör felszínre. A BOLERO nagy ívű zenei „orgazmus”, amely egyre hevülő tempóval és dinamikával, lüktetve éri el tetőfokát.
A balettünk francia címe: Rouge. Azaz vörös. Vörös rúzs. A nőiség egyik szimbóluma. Libidó, vér, Nő és Férfi, élet és halál.
A láthatatlan válik láthatóvá!
A zene elementáris megnyilvánulása ez a balett.
CARMEN
A balett alapvető emberi érzelmeket vesz górcső alá. Úgy, mint szerelem, szerelemféltés, féltékenység, vágy, csábítás, valamint férfi és nő között létrejövő dominancia.
A táncdráma megalkotásával semmiképpen nem volt célom, hogy az illusztrációul szolgáljon Carmen és Don José örök érvényű történetéhez, hanem hogy Bizet operájából, Rodion Schedrin által írt tánc szvitté komponált zeneművet láttatva, a zene, a tánc és a szcenográfia (színpadkép, jelmez, díszlet és világítás) egységbe öntése révén egy új minőséget hozzak létre.
Olyanképpen alkottam meg a darabot, hogy az egyben legyen átélhető, érezhető és érthető történet.
Lényeges és általam fontosnak tartott dramaturgiai eszköz a humor, az irónia és a szarkazmus, amely érezhetően végig vonul a baletten.
Zsuráfszky Zoltán a 70-es évek közepétől gyakran járt Gyimesben, amely akkor még mind néprajzilag, mind a táncgyűjtések szempontjából igazi fehér foltnak számított. A vidék szépsége és a tánc ősi, archaikus jellege lenyűgözte és örök rajongójává tette a fiatal táncművészt és táncgyűjtőt, aki így a legelsők között tanulhatta meg és leshette el az ott élő magyarság tánckultúráját.
A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző.
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!