program


BUDAPESTI BEMUTATÓ - TÁJKÉPEK • Duna Táncműhely

BUDAPESTI BEMUTATÓ - TÁJKÉPEK • Duna Táncműhely

Egy tájkép különböző korok lenyomatait őrzi, koncentrálódik benne az ábrázolt táj múltja és jelene, a természet adta letisztult formák. Elmondható ez a táncos testéről is, amelyre a művész élettapasztalatainak gazdagodása kifejezetten jótékony hatás bír: növeli metamorfikus képességét, életenergiáit felerősíti, koncentráltabbá és kifejezőbbé teszi. Eltűnnek belőle a felesleges mozdulatok, sallangmentessé válik, különleges esztétikai értékre tesz szert. A táncban önmagára találó test az élet elevenségnek reprezentánsa, annak sűrű és tömény koncentrátuma.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Lørdag, 25. Marts 2023 19:30

Az alkotók olyan kiemelkedő koreográfusok munkáiból inspirálódtak, mint Pina Bausch és Jiří Kylián, akik sokat tapasztalt, már nem aktív táncművészekkel készítettek darabokat, hiszen rájöttek arra, milyen mély kifejezőképesség rejlik az öregedő testben. A Duna Táncműhely új bemutatója szintén azt kívánja igazolni, hogy a táncos létnek nem feltétele a fiatalság. 

Az előadásban való közreműködésre a tánc legkülönbözőbb területéről érkező művészeket kértünk fel, hiszen a más-más műfajban hosszú éveken keresztül alkotó táncosok teste más-más tájképet fest meg.

 

Előadók: Bonifert Katalin, Lőrinc Katalin, Ertl Péter, Kakuk Pál, Katona Gábor
Zeneszerző: ifj. Csoóri Sándor Sündi
Jelmez-díszlet: JuZso
Fény- és videóterv: Lendvai Károly
Produkciós vezető: Nánay Fanni
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyar Művészeti Akadémia, Kós Károly Műveődési Ház és Könyvtár

Aktuelt


Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)

PÅ PLAKATEN


Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…

Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…

A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.



Támogatók