A Reverie című kétfelvonásos est az álmodozás, emlékezés és elmélkedés világába hívja a nézőt. A 2024-ben alakult, fiatal és nemzetközi táncosokból álló debreceni társulat bemutatkozó műsora két különböző hangulatú darabot ölel fel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. június 6. péntek, 19:30
Első felvonás: Sirius
A Sirius darabot Tóth Árpád Lélektől lélekig című verse inspirálta, amely az egymáshoz való kapcsolódás nehézségeit a csillagok távolságának metaforájával ábrázolja. A cím az éjszakai égbolton legfényesebb csillagra, a Szíriuszra utal, amely az ismeretlen messzeség mellett az irányítást és reményt szimbolizálja. A darab a távolságok áthidalásának kihívásait, valamint a fény és sötétség közötti ellentétet vizsgálja, miközben választ keres Tóth Árpád kérdésére: „A Szíriusz van tőlem távolabb vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?”
Második felvonás: Fine Day
A Fine Day középpontjában fiatal táncművészek személyes történetei állnak, melyeken keresztül a belső világuk és a körülöttük lévő nagyvilág kihívásait dolgozzák fel Abonyi Előd elektronikus zenéjének kíséretében. A darab címét Jane 1983-as It’s a Fine Day című dala ihlette, és célja, hogy megragadja a Z generáció élményeit és kvalitásait, valamint a mindig szebb holnapba vetett remény éltetését.
Táncművészek: Martina Balzamo, Chiara Cascino, Fernando Gabriel Luis, Juhász Kristóf, Elise Paris Turco, Rut Nache López, Fernando Perez Hernandez, Valerio Zaffalon
Zene (Sirius): Erkki-Sven Tüür, The Winged Victory for the Sullen
Zene (Fine Day): Abonyi Előd
Jelmez: Hegedűs Dóra
Fénytechnikus: Harsányi Ferenc
Videó: Jóvér Csaba, Takács Benedek
Ügyelő: Steuer Tibor
Koreográfus-asszisztens: Fernando Gabriel Luis
Rendező-koreográfus: Domoszlai Edit
A Közép-Európa Táncszínház társulata az óvodás és kisiskolás korosztályt célozza meg előadásával, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Halász Judit dalai inspiráltak.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátékában egymás ellen fordulnak testvérek, fiatalok szerelmesek lesznek egymásba, nevetnek és sírnak, álalakba bújnak, elvesztik majd újra…
Puha, fehér hótakaró borította be az erdőt, s a békésen szállingózó hópelyhek tánca közben az állatok izgatottan készülődnek a karácsonyra.…
A moderntánc szakirány művészképző harmadéves hallgatói ezzel az esttel mutatkoznak be a nézőknek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
