A Székesfehérvári Balett Színház Jiří Kylián Un Ballo című koreográfiáját, valamint Egerházi Attila CIRKUSZ című rendezését állítja színpadra, kétrészes előadásában. więcej
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 30 Listopada 2022 19:00
Az Un Ballo egy mindenféle komplex érzelmi tartalomtól mentes mű. Mindazonáltal, Maurice Ravel kompozíciói melyeket a darabhoz választottam a halál témáját dolgozzák fel. A vizuális inspiráció forrásaként Diego Velázquez Infantes című portrésorozata szolgált, melyen a spanyol királyi család ifjú tagjait örökítette meg, akik közül jónéhányan igen fiatalon hunytak el. A gyermekek kiszolgáltatott arckifejezésein - melyeket a festő különös részletességgel és érzelmi töltettel örökített meg - idő előtti szomorúságot fedezhetünk fel a halál egyfajta előrevetítéseként. Az élet és a halál ilyen közeli egymás melletti ábrázolása megdöbbentett, ugyanakkor inspirálóan hatott rám. Az Un Ballo-ban nincsen semmi tragikus, épp úgy ahogy a halálban sincsen. Az egyetlen dolog, amiben biztosak lehetünk az az, hogy egyszer meg fogunk halni. Minden más bizonytalan. Mikor megszületünk kapunk egy születési anyakönyvi kivonatot. Ha megfordítjuk, egy halálos ítéletté válik. Jiří Kylián
A CIRKUSZ című kortárs táncszínházi produkciót Müller Péter Isten Bohócai című regénye inspirálta. A regény egy fikció, miszerint egy lebontásra ítélt cirkusz porondján, a bohócok mestere az utolsó estén tánccal tanítja a tanoncokat. Bibliai hasonlattal élve, a mű felfogható egyfajta utolsó vacsorának, amely során a mester tanítványai körében beavatja őket a szeretet varázs hatalmának titkaiba. Mindamellett, hogy a mester az életre tanít, a színház csinálás csodálatos mesterfogásait is átadja tanítványainak. Egerházi Attila
Un Ballo
Koreográfus: Jiří Kylián
Díszletterv: Jiří Kylián
Jelmezterv: Joke Visser
Fényterv, technikai adaptáció: Kees Tjebbes
Koreográfus asszisztens és betanító balettmester: Shirley Esseboom
Próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Zene:
Maurice Ravel: Menuet from „Le Tombaeau de Couperin” (1917, orch. 1919),
„Pavane pour une infante défunte” (1899, orch: 1910) Ravel: Orchestral works, Orchestre Smphonique de Montréal, karmester: Charles Dutoit
Világpremier: 1991. január 17., AT&T Danstheater, The Hague Nederlands Dans Theater 2
CIRKUSZ
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Librettó: Müller Péter
Hangfelvételről közreműködik: Müller Péter
Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett
Koreográfus asszisztens: Cristina Porres Mormeneo
Szcenikus: Bajkó György
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg.
A bemutatóhoz kapcsolódóan 18:00-tól közönségtalálkozóra kerül sor, Müller Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg, valamint Egerházi Attila rendező-koreográfus, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója részvételével.
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta jelen van. Eredeti dallamok és magyar szerzők magyar nyelvű műveinek felhasználásával, az ezekhez illeszkedő, a produkció számára íródó zenei anyag izgalmas ötvözésével készül az új produkció.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
