A Bozsik Yvette Társulat új bemutatója Golenya Ágnes Éva írónő az ecuadori Tayos barlangban végzett kutatásai, írásai, valamint Móricz János felfedező beszámolói által inspirált táncszínházi előadás. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. november 20. vasárnap, 19:00
A barlangot Móricz János 1969-es felfedezése tette ismertté, amikor állítása szerint idegen lények és egy előző civillizáció nyomaira bukkant az ecuadori Cueva De Los Tayos barlangrendszerben, amelyet Táltosok Barlangjának nevezett el. E felfedezés több regény és film inspirációja volt, miközben még mindig titokzatosság övezi. A barlangban élő zsírfecskék maguk is misztikus lények, akik a denevérekhez hasonlóan visszhang alapján tájékozódnak.
Vajon mi van a Tayos mélyén? Mit tartalmazhatnak a „fémkönytárakban” lévő aranylemezek? Az 1970-es években miért indult a British Museum támogatásával és Neil Armstrong űrhajós részvételével újabb expedíció? Mi van a nyúl üregében? És kitágítván a fókuszt: vajon mennyire vagyunk mi, emberek tudatában annak, hogy mi történik az illúzión túl?
A Tayos című táncelőadás a butoh tánc eszközeivel, expresszív képekkel mutat meg egy távoli univerzumot, amelyben emberek és állatok, furcsa lények és kreatúrák keresztezik egymást egy civillizációtól távol eső világban, amely magában hordozza, és még őrzi az isteni, kozmikus energiát.
Előadja: Bozsik Yvette Társulat
Zene: Philippe Heritier
Jelmez: Bati Nikoletta
Tér: Vati Tamás
Fény: Pető József
Film, kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfus: Bozsik Yvette
Külön köszönet Golenya Ágnesnek.
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg.
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
