Felgyorsult, elgépiesedő, az emberi érzelmek jelentőségét deminuáló, produkció- és fogyasztásorientált 21. századunkban nehezen találnánk még egy emberi érzést, érzelmi állapotot, mely az ember nembeli lényegének ilyen fontos attribútuma maradt volna.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. november 27. vasárnap, 19:00
Az emberré válás évmilliós fejlődéstörténetében az életösztön és a fajfenntartás DNS-spirálba kódolt, felülírhatatlan parancsa mellett elsősorban a munka, a gondolkodás, és az érzelmek megjelenése emeli a homo sapienst az állatvilág hatalmas piramisszerkezetének csúcsán álló főemlősök fölé.
A teremtés vagy az evolúció ismételhetetlen, ám lényegileg bizonyíthatatlan, egyszeri és egyedi csodája gyönyörű képességünk, a szeretni tudás. Ennek megmagyarázhatatlan működésű, erejű, hatalmú, összetettségű érzelemkomplexuma a szerelem, melynek birtoklása az ésszel fel sem fogható univerzum végtelen határain belül csakis és egyedül az embernek adatott meg.
Táncolják a GG Tánc Eger táncművészei:
Emődi Attila, Forczek Janka, Szalai-Bordás Ádám, Fodor Sára, Martina Tizzi, Adai-Simon Sarolta, Anna Manetti, Plita Márk, Suba János, Varga Dániel
Zeneszerző: Zombola Pépet Erkel, Bartók-Pásztory-díjas
Koreográfus-rendező: Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái…
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
