Mit hozhat számunkra a jövő?
Ősidők óta az emberiség egyik legégetőbb kérdése, melyre válaszért most az Orákulumhoz fordulunk. Ha nem is vezetnek el minket a világ titkainak megértéséhez, az viszont biztos, hogy a szimbólumok révén értékes felismerésekhez juthatunk.
Az előadás koreográfusa, Tókos Attila és a Budapest Táncszínház közös fúziója egy új, káprázatos táncos egységet alkot, ahol az…
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. október 16. szerda, 19:00
Az Orákulum, az előadás, amely az ősi táncok erejét és a kortárs művészet dinamizmusát ötvözi, elrepít minket egy olyan világba, ahol minden mozdulat a jövő rejtelmeit tárja fel. Készüljünk fel egy izgalmas, elvont utazásra, ahol a múlt és a jövő összefonódik, és a jóslatok életre kelnek!
Sámánok, táltosok, jósok, orákulumok – mind természetfeletti erőkkel felruházott lények, akiket különleges feladatokra választanak ki. A jövőt fürkésző kérdések az emberi közösségek örök talányai. Az ember újra és újra kapaszkodókat keres, visszanyúl az ősi tanokhoz, melyek pozitív megerősítést adhatnak: közösségi erő, rítusok, szakralitás, hagyományok. Ám a világ és az emberi társadalom szélsőségei mindig elérik, hogy ezek a kultúrák és törekvések elhalványuljanak.
Az alkotó ezen elmélkedik: miért történik ez, mi az értelme, vagy éppen értelmetlensége? Gondolatébresztő előadás tárul elénk, mely provokatív kérdéseket tesz fel a jövőről, és arról, hogyan formálhatjuk, és a jóslatok életre kelnek!
Előadják: Előadják: Adele Petit, Alice Gazzolie, Daniele Bosco, Layla Bruce, Levinne Yvette Rafaelle, Maria Jose Borges, Marika Masuda, Marika Trucci, Matthew Bell, Sághy Alexandra, Sophie Gray,Tókos Attila, Varga Bendegúz, Varga Donát
Koreográfus: Tókos Attila
Zene: Kovács Jeromos
Fény: Földi Béla, Tókos Attila
Vetítés: Konta Boáz
Támogatók: KIM, Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Táncszínházért Alapítvány
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
