A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 7. péntek, 19:00
Miközben a küzdelem során megmutatkozó organikus, animális mozdulatsorok tökéletesen vissza tudják tükrözni az emberek egymás közt kialakított durva harcait, az időnként lélekben madárlétbe bújt emberek éppen ettől a zárt világtól való elemelkedésre törekednek. A groteszk és a komolyság határvonalán egyensúlyozó látványvilág játékossága teszi könnyeddé az előadás olvashatóságát. A szárnyalásra való törekvéssel asszociálható szabadság- és bezártság-tematika FrenÁk egyik védjegye, így az önmegvalósításért, önállóságért, elfogadásért, szenvedély megéléséért folytatott küzdelmek adják a tematika alapját. Az előadás végén, a darab egyik kiemelkedő, erős érzelmi hatással bíró jelenetében mintha csak egy misztikus lény reptetné a sors szellemét, a szabadság szimbólumát. Ezekben a pillanatokban rajzolódik ki a darab egysége és FrenÁk világának egyedisége.
Közreműködők: Holoda Péter, Eoin Mac Donncha, Árvay-Vass Léna, Gyugos Dominik, Buda Balázs, Cserháti Gergely, Ferencz Vivian
Koncepció, koreográfia: FrenÁk,
Zeneszerző, zenei koncepció (Lutte): Gryllus Ábris
Dramaturg: Dr. Horváth Nóra,
Alpintechnika: Zoltai György,
Látvány: Victoria Frenák,
Hangtechnika: Horváth András
Fény (új változat): Pető József
Színpadmester: Filep Balázs
Produkciós asszisztens: Nyári Gergő
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
