A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Fredag, 07. Marts 2025 19:00
Miközben a küzdelem során megmutatkozó organikus, animális mozdulatsorok tökéletesen vissza tudják tükrözni az emberek egymás közt kialakított durva harcait, az időnként lélekben madárlétbe bújt emberek éppen ettől a zárt világtól való elemelkedésre törekednek. A groteszk és a komolyság határvonalán egyensúlyozó látványvilág játékossága teszi könnyeddé az előadás olvashatóságát. A szárnyalásra való törekvéssel asszociálható szabadság- és bezártság-tematika FrenÁk egyik védjegye, így az önmegvalósításért, önállóságért, elfogadásért, szenvedély megéléséért folytatott küzdelmek adják a tematika alapját. Az előadás végén, a darab egyik kiemelkedő, erős érzelmi hatással bíró jelenetében mintha csak egy misztikus lény reptetné a sors szellemét, a szabadság szimbólumát. Ezekben a pillanatokban rajzolódik ki a darab egysége és FrenÁk világának egyedisége.
Közreműködők: Holoda Péter, Eoin Mac Donncha, Árvay-Vass Léna, Gyugos Dominik, Buda Balázs, Cserháti Gergely, Ferencz Vivian
Koncepció, koreográfia: FrenÁk,
Zeneszerző, zenei koncepció (Lutte): Gryllus Ábris
Dramaturg: Dr. Horváth Nóra,
Alpintechnika: Zoltai György,
Látvány: Victoria Frenák,
Hangtechnika: Horváth András
Fény (új változat): Pető József
Színpadmester: Filep Balázs
Produkciós asszisztens: Nyári Gergő
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
