"Úgy kell ezt a táncot nézni, ahogy Mirót vagy Hrotkót nézünk, ahogy Murakamit olvasunk, hagyni kell megtörténni, nem kell neki ellenállni."
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 17. kedd, 19:00
BEMUTATÓ - LOST ...
Kovács Gerzson Péter - TranzDanz
Amikor a jelenben visszatérünk azokra az (időben) elveszett terekre, amelyek éppúgy lehetnek elképzeltek, mint valóságos helyek – úgy reális minden, hogy közben az egész mégis álomszerű. Egy még be nem következett időben való létezés víziójára ugyan ez érvényes. Ez csak látszólag térprobléma, valójában az idő, vagyis az időbe vetett ember problémája. A látszólagos múlt-, jövő-idézés azonban óhatatlanul mégis csak a megtapasztaltakra, azaz a valóságra, vagyis annak emlékeire és a valóság, a személyes valóság részét képező vágyakra épül, miközben az igazit elfedi a játék, a mámor, a csoda érzéki élvezetének öröme és bánata. Itt, a fényutcában egyszerre élünk a jelen, a múlt és a jövő emlékeiben, az elképzeltnek vélt és a megtapasztaltnak tudott valóságban.
Fogalmam sincs, hogyan kell nézni bármit is [mármint művészetet] Gondolom, hagyni kell működni, hagyni kell hatni. Ezek a darabok referenciálisak,természetesen tele vannak utalásokkal a közös hétköznapjainkból, a közös múltunkból, ezek asszociációkat generálnak, ha hagyjuk, és ezek személyessé teszik a befogadást. Aztán egyszer csak mindenki a saját, személyes, csak neki szóló darabot kezdi el írni. Úgy kell ezt a táncot nézni, ahogy Mirót vagy Hrotkót nézünk, ahogy Murakamit olvasunk, hagyni kell megtörténni, nem kell neki ellenállni.
Kovács Gerzson Péter
Táncosok: Csuzi Márton, Ivanov Gábor, Tókos Attila
Zene: Kovács Jeromos
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
"Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk." Federico Garcia Lorca
A Táncoló filmkockák népszerű előadás-sorozat első részében visszautazunk egészen a kezdetekig, az elektromosság és a modern táncművészet első úttörőihez. Megismerkedünk a mozi elődjeivel és az első filmen rögzített tánclépésekkel.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
"Soha, senki nem fog a Learnél jobb tragédiát írni" – tisztelgett nagy elődje előtt George Bernard Shaw, aki nem mellesleg…
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
