A táncdráma a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült. A táncszínházi mű nem törekszik politikatörténeti események bemutatására. Az alkotók hétköznapi emberek sorsán,küzdelmein és személyes tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása a szétszakított családok életére.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 15. September 2021 19:00
A darab alapját egy baráti kapcsolat képezi. Az I. világháborút megelőzően egy székesfehérvári és egy nagyváradi fiatalember barátságot köt a kadétiskolában. Egymás családjának meglátogatása azt a furcsa, de nem egyedülálló helyzetet teremti meg, hogy rokonokká is válnak: mindkét fiatalember beleszeret a másik húgába, s a kitartó udvarlások meghozzák a gyümölcseiket: feleségül veszik egymás lánytestvéreit. A Jóisten akarata szerint a két fiatalember a keleti fronton egymás mellé sodródik, s találkozásuk végzetes fordulatot hoz közös történetükben…
A Székesfehérvári Balett Színház „Fantomfájdalom” címet viselő táncdrámája, a zene, a mozdulat, a tánc erőteljes kifejező erejének egysége révén, két szerelemi kapcsolatot górcső alá véve ad költői keresztmetszetet a drámai események hatásmechanizmusáról. Az egyénre kivetítve jeleníti meg a történelem nagy „óceánjának” viharát és a kortárs táncművészet gazdag és kifejező eszköztárával rajzolja meg, hogy a történelem felkorbácsolt tengere miként képes kettétörni kisebb és nagyobb „hajókat”.
Székesfehérvári fiú: Fernando Gabriel Luis Luis
Nagyváradi fiú: Dávid Janík
Nagyváradi lány: Cristina Porres Mormeneo
Székesfehérvári lány: Dusana Heráková
Nagyváradi lány édesanyja: Elisa Insalata
Nagyváradi lány édesapja: Leigh Alderson
Székesfehérvári lány édesanyja: Kovalszki Boglárka
Székesfehérvári lány édesapja: Valerio Zaffalon
Eskető pap: Francesco Vitale Farris
Őrmester: Lin Yun-Cheng
Katonák: Fernando Gabriel Luis Luis, Dávid Janík, Wu Meng-Ting, Koh Yoshitake, Francesco Vitale Farris, Elisa Lodolini, Maria Fernanda Losada, Jessica Ho, Saioa Poblador
Zeneszerző: Kocsák Tibor
Librettó: L. Simon László
Jelmezterv: Szelei Mónika
Díszletterv: Egerházi Attila
Díszlet kivitelezés: Bajkó György
Média munka: Falvay Miklós
Fényterv: Egerházi Attila
Hangszerelte: Bíró Rudolf és Kemény Gábor
Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar
Karmester: Kocsák Tibor
Zenei rendező: Tóth Ibolya
Hangmérnök: Bohus János
Digitális montírozó: Boros Ádám
Producer: Pál Gábor
Koreográfus asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
A szereposztás változtatásának jogát fenntartjuk!
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
