Az ősi magyar szellemiségben az AranyAsszonyok a női teremtő és gyógyító minőséget képviselték, a Szeretetet és az Élet továbbadását. Szellemi vezetőkként égi és földi tudást kapcsoltak egybe. Az istennői minőség földi helytartói ők, olyan asszonyok, akikben elevenen élnek az ősi gyökerek, akik tudják a Mindenség titkait, ismerik önmagukat és a tudatosságukból eredő szolgálatukat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 17. November 2019 19:00
AranyAsszonyok
rituális folklórelőadás
Háromszék Táncegyüttes
Felvonások száma1
Időtartam: 80 perc
Az előadásra igénybe vehető a 20 %-os Glamour kedvezmény.
Az ősi magyar szellemiségben az AranyAsszonyok a női teremtő és gyógyító minőséget képviselték, a Szeretetet és az Élet továbbadását. Szellemi vezetőkként égi és földi tudást kapcsoltak egybe. Az istennői minőség földi helytartói ők, olyan asszonyok, akikben elevenen élnek az ősi gyökerek, akik tudják a Mindenség titkait, ismerik önmagukat és a tudatosságukból eredő szolgálatukat.
Mi az, amit el kell tanulnunk az Égi Anya hajdani avatott Asszonyaitól?
Mi az, amit a mai kor identitását kereső női lelke egyre jobban szomjaz?
Amitől oly régen megfosztva van?
A Böjttől-böjtigés Az én mesém c. előadások rendezőjének újabb alkotása, egyfajta szellemi folytatása a megkezdett útnak. Furik Rita a hagyomány szakrális erejével közelít témáihoz, ez esetben a Nőt és a Férfit kívánja visszaemelni méltó helyére, és a Napbaöltözött NagyBoldogasszony jelképével pedig a halhatatlan hitről vall. A folklórba ágyazott motívumok a tánc, az élő népzene és ének nyelvén egyért szólnak: feleleveníteni a hitet az iránt, hogy a Szeretet az egyetlen létező és élhető kommunikációs csatorna.
Tánckar: Ádám Júlia, Bakos Ernő, Gaburi Barbara, Gere Csaba, Gidró Roland, Hoffman Anna, Kiss Adorján, Koncz Attila, Lakatos Ágnes, Lukács Réka, Melles Endre, Oláh Ágota, Pável Hunor-Mihály, Podholiczky Rebeka Ráhel, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor, Törő Bence, Ürmösi-Incze Mária-Terézia, Váradi Ágnes, Virág Imola
Hang: Kelemen István, Vajda Attila
Fény: Bedőházi Alpár
Színpadi és műszaki munkatársak: Fegyver Botond, Maksai Gábor
Öltöztetők: Kis Gabriella, Para Kinga
Ügyelő: Keresztes Gabriella
Tánckarvezetők: Tekeres Gizella, Melles Endre
Zenekarvezető: Fazakas Levente
Művészeti vezető: Ivácson László
Aligazgató: Koszta Árpád
Igazgató: Deák Gyula Levente
Zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György, Ádám Júlia (felvétel), Melkuhn Róbert m.v. (felvétel)
Ének: Erőss Judit, Vajda Katalin, Jánó Tibor (felvétel)
Zenei szerkesztő: Fazakas Levente
Díszlet, jelmez: Furik Rita m.v.
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Kis Kriszta m.v., Polgár Emília m.v.
A rendező munkatársa, tánckari asszisztens: Tekeres Gizella, Melles Endre, Kovács Adél
Dramaturg: Prezsmer Boglárka m.v.
Koreográfusok és táncmesterek: Hortobágyi Gyöngyvér m.v., Horváth Zsófia m.v., Polgár Emília m.v., Melles Endre, Richtárcsik Mihály m.v., Végső Miklós m.v.
Rendező-koreográfus: Furik Rita m.v.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
