Az ősi magyar szellemiségben az AranyAsszonyok a női teremtő és gyógyító minőséget képviselték, a Szeretetet és az Élet továbbadását. Szellemi vezetőkként égi és földi tudást kapcsoltak egybe. Az istennői minőség földi helytartói ők, olyan asszonyok, akikben elevenen élnek az ősi gyökerek, akik tudják a Mindenség titkait, ismerik önmagukat és a tudatosságukból eredő szolgálatukat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 17. vasárnap, 19:00
AranyAsszonyok
rituális folklórelőadás
Háromszék Táncegyüttes
Felvonások száma1
Időtartam: 80 perc
Az előadásra igénybe vehető a 20 %-os Glamour kedvezmény.
Az ősi magyar szellemiségben az AranyAsszonyok a női teremtő és gyógyító minőséget képviselték, a Szeretetet és az Élet továbbadását. Szellemi vezetőkként égi és földi tudást kapcsoltak egybe. Az istennői minőség földi helytartói ők, olyan asszonyok, akikben elevenen élnek az ősi gyökerek, akik tudják a Mindenség titkait, ismerik önmagukat és a tudatosságukból eredő szolgálatukat.
Mi az, amit el kell tanulnunk az Égi Anya hajdani avatott Asszonyaitól?
Mi az, amit a mai kor identitását kereső női lelke egyre jobban szomjaz?
Amitől oly régen megfosztva van?
A Böjttől-böjtigés Az én mesém c. előadások rendezőjének újabb alkotása, egyfajta szellemi folytatása a megkezdett útnak. Furik Rita a hagyomány szakrális erejével közelít témáihoz, ez esetben a Nőt és a Férfit kívánja visszaemelni méltó helyére, és a Napbaöltözött NagyBoldogasszony jelképével pedig a halhatatlan hitről vall. A folklórba ágyazott motívumok a tánc, az élő népzene és ének nyelvén egyért szólnak: feleleveníteni a hitet az iránt, hogy a Szeretet az egyetlen létező és élhető kommunikációs csatorna.
Tánckar: Ádám Júlia, Bakos Ernő, Gaburi Barbara, Gere Csaba, Gidró Roland, Hoffman Anna, Kiss Adorján, Koncz Attila, Lakatos Ágnes, Lukács Réka, Melles Endre, Oláh Ágota, Pável Hunor-Mihály, Podholiczky Rebeka Ráhel, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor, Törő Bence, Ürmösi-Incze Mária-Terézia, Váradi Ágnes, Virág Imola
Hang: Kelemen István, Vajda Attila
Fény: Bedőházi Alpár
Színpadi és műszaki munkatársak: Fegyver Botond, Maksai Gábor
Öltöztetők: Kis Gabriella, Para Kinga
Ügyelő: Keresztes Gabriella
Tánckarvezetők: Tekeres Gizella, Melles Endre
Zenekarvezető: Fazakas Levente
Művészeti vezető: Ivácson László
Aligazgató: Koszta Árpád
Igazgató: Deák Gyula Levente
Zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György, Ádám Júlia (felvétel), Melkuhn Róbert m.v. (felvétel)
Ének: Erőss Judit, Vajda Katalin, Jánó Tibor (felvétel)
Zenei szerkesztő: Fazakas Levente
Díszlet, jelmez: Furik Rita m.v.
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Kis Kriszta m.v., Polgár Emília m.v.
A rendező munkatársa, tánckari asszisztens: Tekeres Gizella, Melles Endre, Kovács Adél
Dramaturg: Prezsmer Boglárka m.v.
Koreográfusok és táncmesterek: Hortobágyi Gyöngyvér m.v., Horváth Zsófia m.v., Polgár Emília m.v., Melles Endre, Richtárcsik Mihály m.v., Végső Miklós m.v.
Rendező-koreográfus: Furik Rita m.v.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
A hazai táncművész képzésére hivatott Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) nemzetközi balettversenyt szervez a magyar táncszakma népszerűsítése érdekében.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
