Az ősi magyar szellemiségben az AranyAsszonyok a női teremtő és gyógyító minőséget képviselték, a Szeretetet és az Élet továbbadását. Szellemi vezetőkként égi és földi tudást kapcsoltak egybe. Az istennői minőség földi helytartói ők, olyan asszonyok, akikben elevenen élnek az ősi gyökerek, akik tudják a Mindenség titkait, ismerik önmagukat és a tudatosságukból eredő szolgálatukat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 17. vasárnap, 19:00
AranyAsszonyok
rituális folklórelőadás
Háromszék Táncegyüttes
Felvonások száma1
Időtartam: 80 perc
Az előadásra igénybe vehető a 20 %-os Glamour kedvezmény.
Az ősi magyar szellemiségben az AranyAsszonyok a női teremtő és gyógyító minőséget képviselték, a Szeretetet és az Élet továbbadását. Szellemi vezetőkként égi és földi tudást kapcsoltak egybe. Az istennői minőség földi helytartói ők, olyan asszonyok, akikben elevenen élnek az ősi gyökerek, akik tudják a Mindenség titkait, ismerik önmagukat és a tudatosságukból eredő szolgálatukat.
Mi az, amit el kell tanulnunk az Égi Anya hajdani avatott Asszonyaitól?
Mi az, amit a mai kor identitását kereső női lelke egyre jobban szomjaz?
Amitől oly régen megfosztva van?
A Böjttől-böjtigés Az én mesém c. előadások rendezőjének újabb alkotása, egyfajta szellemi folytatása a megkezdett útnak. Furik Rita a hagyomány szakrális erejével közelít témáihoz, ez esetben a Nőt és a Férfit kívánja visszaemelni méltó helyére, és a Napbaöltözött NagyBoldogasszony jelképével pedig a halhatatlan hitről vall. A folklórba ágyazott motívumok a tánc, az élő népzene és ének nyelvén egyért szólnak: feleleveníteni a hitet az iránt, hogy a Szeretet az egyetlen létező és élhető kommunikációs csatorna.
Tánckar: Ádám Júlia, Bakos Ernő, Gaburi Barbara, Gere Csaba, Gidró Roland, Hoffman Anna, Kiss Adorján, Koncz Attila, Lakatos Ágnes, Lukács Réka, Melles Endre, Oláh Ágota, Pável Hunor-Mihály, Podholiczky Rebeka Ráhel, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor, Törő Bence, Ürmösi-Incze Mária-Terézia, Váradi Ágnes, Virág Imola
Hang: Kelemen István, Vajda Attila
Fény: Bedőházi Alpár
Színpadi és műszaki munkatársak: Fegyver Botond, Maksai Gábor
Öltöztetők: Kis Gabriella, Para Kinga
Ügyelő: Keresztes Gabriella
Tánckarvezetők: Tekeres Gizella, Melles Endre
Zenekarvezető: Fazakas Levente
Művészeti vezető: Ivácson László
Aligazgató: Koszta Árpád
Igazgató: Deák Gyula Levente
Zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György, Ádám Júlia (felvétel), Melkuhn Róbert m.v. (felvétel)
Ének: Erőss Judit, Vajda Katalin, Jánó Tibor (felvétel)
Zenei szerkesztő: Fazakas Levente
Díszlet, jelmez: Furik Rita m.v.
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Kis Kriszta m.v., Polgár Emília m.v.
A rendező munkatársa, tánckari asszisztens: Tekeres Gizella, Melles Endre, Kovács Adél
Dramaturg: Prezsmer Boglárka m.v.
Koreográfusok és táncmesterek: Hortobágyi Gyöngyvér m.v., Horváth Zsófia m.v., Polgár Emília m.v., Melles Endre, Richtárcsik Mihály m.v., Végső Miklós m.v.
Rendező-koreográfus: Furik Rita m.v.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
