
Antigoné • Győri Balett
A koreográfusi elgondolás szerint a mű, Szophoklész: Antigoné című drámáján alapul. A történet a testvéri kötelékek bemutatásáról szól, mely szeretetben a halálig kísér, vagy az egymást ért ellentétek miatt a halálba taszít.
A koreográfusi elgondolás szerint a mű, Szophoklész: Antigoné című drámáján alapul. A történet a testvéri kötelékek bemutatásáról szól, mely szeretetben a halálig kísér, vagy az egymást ért ellentétek miatt a halálba taszít.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 31. szerda, 19:30
Mi írhatja felül két fivér közötti, illetve ember és ember közötti igazságosságot? Mi az igazság? Ki az aki eldönti, hogy kinek van igaza? Isten vagy ember? Szív vagy ész?
Mindezek tükrében a megálmodott táncdráma a mai korban, egy olyan hataloméhes diktatúrában játszódik, ahol mit sem ér a családi kötelék egy elvakult ideológiával szemben.
Antigoné - Tatiana Shipilova
Kreón - Luigi Iannone
Iszméné - Herkovics Eszter Adria
Polüneikész - Thales Henrique
Haimón - Daichi Uematsu
Eurüdiké - Marjai Lili Anna
Eteoklész - Szentiványi Richárd
Őr / Teiresziász - Gémesi Máté
Őr - Téglás Bánk
Asszisztens: Berzéki Melinda
Díszlet, jelmez: Sebestyén Ákos
Fény: Hécz Péter
Videó: Jekli Zoltán Harangozó-díjas
Szakértő (mentor) : Velekei László Seregi, Harangozó-díjas
Zeneszerző, koreográfus: Sebestyén Bálint Harangozó-díjas
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!