Mikor valami véget ér, az egyben kezdete is valami másnak. Az idő kontinuumában szakadék támad ilyenkor, se ott, se itt nem vagyunk már/még, csak az emlékezés és a várakozás nyújthat menedéket.
E sajátos állapot az A tizedik menyasszony című táncszínházi előadásunk kiindulópontja, és a leánybúcsú ünnepében ölt testet.
Az előadás ugyanakkor a férfibúcsú ünnepe ihlette - a Duna Táncműhely 20 éve bemutatott - A tizedik vőlegény „női változata”.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 23 Maja 2022 19:30
A leánybúcsú ünnep a javából – minden időben, a világ szinte minden táján ünnepelték, ünneplik – gazdag néprajzi anyag a bizonyíték rá, mégpedig rituális, szertartásos anyag, épp olyan, mely a táncnak is eredendő sajátja, így az saját közegében mutatkozhat meg.
Az előadás egy beavatási rituáléra épül, amelyben a házasság előtt álló lány búcsúzik nőtársaitól. A különböző karaktereket felvonultató lánytársaság önfeledt mulatsága közben megjelennek vágyaik, férfiideáljaik, illetve a nők jelen társadalomban betöltött szerepéről is sajátos módon vallanak.
A sok humorral, játékossággal, lírai és drámai betétekkel megálmodott produkció – akárcsak a Duna Táncműhely minden előadása – a koreográfiák terén a néptánc hagyományára támaszkodik, ám azt korszerű kifejező eszközként kezeli.
Előadók:
Abonyi Rebeka, Barta Réka, Horváth Eszter, Kenéz Enikő, Kovács Anita, Reszneki Virág, Tóth Tímea, Kolumbán Norbert
Zenészek: Fodor Réka, Haraszti Krisztina, Kuczera Barbara
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Produkciós vezető: Nánay Fanni
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Minisztérium, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Táncszínház, Sín Kulturális Központ
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Onnan, ahol éppen most vagyunk, nem látjuk, mi vár ránk egy-egy beláthatatlan kanyaron túl. Valami végérvényesen lezárul - és valami…
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
