Magdalena Abakanowicz művészete kivételes és egyedülálló. Életműve hihetetlen komplexitása ellenére egylényegű alkotóművészet. A világ számos táján elhelyezett, több ezer művet számláló alkotásai egy monumentális, világra szóló mű-együttes részeit képezik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 4. csütörtök, 19:00
Az előadás számos művészeti műfaj, hétköznapi és előadóművészeti gesztus, művészet-értelmező szemlélet fókuszából közelít egy életműhöz. Tánc, színház, báb-művészet, performansz-művészet, rekonstrukciós kísérletek, reprodukciós tapasztalások, zenei kompozíciók, kórusművek által törekszünk a kimerevített rítusokként értelmezhető Abakanowicz-i világkép feltámasztására.
"Abakanowicz az egyetlen olyan általam ismert alkotó, aki mérhetetlen szigorral és következetességgel, szinte archeologikus módszerrel felismerve a világot, sejtről sejtre, alakról alakra haladva teremtette meg a saját univerzumát. Szobrai mintha egy letűnt kor emléknyomai lennének. Kimerevített archetipikus alakjai és objektumai egy képzeletbeli civilizáció létezésének lenyomatai. Ezek az emléknyomok történelmi múltunkra, vallásainkra, háborús tragédiáinkra reflektáló mementók, amelyek egy képzeletbeli, párhuzamos univerzum régészeti leleteiként értelmezhetőek. Az archaikus és a szellemi világokhoz való kötődéseink a test emlékezetében fedezhetők fel. Koreográfusként ennek a test-emlékezetnek, a testnyelven túli, vagy nyelv előtti, csak rá jellemző nyelvének elkötelezett kutatójaként Abakanowicz műveiben látom az analógiát és a visszaigazolást, hogy nemcsak érdemes, de létszükséglet ezen az úton járnom és haladnom. Amennyiben megadatott, hogy a világban felfedezhetőek Abakanowicz kimerevített, megállított idejű rituáléi, akkor táncosként nem mehetek el azon lehetőség mellett, hogy a 21. században megpróbáljam feléleszteni ezeket a rítusokat, oly módon, ami még ebben az utópisztikusnak tűnő világunkban is értelmezhető, sőt megtapasztalható lehet. Megpróbálni benne lenni az élet rituáléjában, hogy megérthessük a halált és megtapasztalhassuk a test emlékezetét." (Gergye Krisztián)
Zene / Music: Zombola Péter
Díszlet / Set: Zöldy Z. Gergely
Jelmez / Costumes: Béres Móni
Vetítés / Projection: Dinea László
Fény / Lighting: Szabon Bala
Asszisztens / Assistant: Jankovics Eszter
Rendező-asszisztens / Assistant to Director: Fazekas Anna
Produkciós vezető / Production Manager: Gáspár Anna
Rendező-koreográfus / Directed and choreographed by Gergye Krisztián
Egy szekrény sok mindent rejthet, különösen akkor, ha rajta keresztül átléphetünk egy másik, mesebeli, varázslatos dimenzióba. A mű főhőse egy játék világban próbál barátokat szerezni, és különféle bábokkal találkozik. Kiderül számára, hogy azoknak ugyanolyan érzelmeik vannak, közöttük ugyanolyan kötődések és kapcsolatok alakulnak ki, mintha emberek lennének, és egyikükkel talán még szerelembe is lehet esni.
FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.
A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
