A magyar-indiai származású Amrita Sher Gil a 20. század első felének egyik legtitokzatosabb és legtragikusabb művésze volt. A neki adatott pár aktív év alatt az indiai kortárs festészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Két világ határán az egyensúlyt keresve alkotott. A tánc segítségével képei megmozdulnak, életre kelnek.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. július 14. vasárnap, 20:30
A darab a festmények mögött meghúzódó alkotót, az ambivalens helyzetekkel és érzésekkel, a környezet prekoncepcióival küzdő magyar-indiai nőt állítja a középpontba.
India, Magyarország és Franciaország háromszögében élt és alkotott.
Festészete az indiai és európai művészet fúziója. Amrita titkokkal és tragédiákkal teli rövid élete során olyan nagy hatású műveket hozott létre, melyek az indiai és a nyugati művészet kapcsolatán keresztül – megteremtették az európai művészetet Indiában és meghatározták India képét az egyetemes művészetben.
Táncosok: Pethő Kincső, Zboray Antónia, Major Anikó, Péri Lilla, Somi Panni, Túri Virág, Vass Tünde, Kunvári Krisztina, Leat Leblanc Mihaela
Zene: Tóth Szabolcs, Lerch István, Virágh Balázs
Jelmez: Csekő Etelka
Grafika, videó: Turáni Gergely, Sóvári Melinda, Szántó Judit, Fabien Leblanc
Koreográfus – rendező: Somi Panni
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét…
Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
