A XI. OktoberPest TangoFest-re meghívott külföldi művészek közreműködésével megismerhetjük a tangó mai arcát, lehetőségeit, kapcsolódásait, stílusait. A dalok lendülete, sokszínűsége segít bemutatni, hogy a tangónak van jövője.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. október 5. szombat, 19:00
Kitár egy kaput, amelyen belépve megtalálhatjuk a tangó lelkét. Igaz is: mi az, hogy tangó? Szerelem? A bemutató talán majd segít megadni a választ.
Argentin, Román, Török, és Kubai művészek színesítik a műsort, az Argentin Tangó Táncszínház táncosai és Budai László mellett.
Előadás után tánctanítás.
Max Van De Voorde & Raluca Aldea /ARG-RO/
Sercan Yiğit & Zeynep Aktar /TR/
Yailet Suarez /CU/
Házigazdák:
Budai László és Hegyi Maya
és az
Argentin Tangó Táncszínház
Dénes Erna- Suhajda Zoltán
Ősz Evelin - Mersits István
Katona Nikolett - Bíró Zoltán
Kiss Hanna - Gajda Dénes
Zenekar: ORQUESTA TÍPICA BUDAPEST
Kovács Judit - hegedű
Radnai Tamás - bandoneon
Dobszay-Meskó Ilona - zongora
Szőllősi András - nagybőgő
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
