Program


Vuk • Inversedance – Fodor Zoltán Társulat

Vuk • Inversedance – Fodor Zoltán Társulat

Fekete István Vuk című meséje ez idáig még sosem kelt életre táncszínpadon, most azonban mesejátékunkban megelevenednek a jól ismert figurák, Karak, Vahur, Tás, "A sima bőrű", és még számos mesebeli szereplő mellett természetesen Vuk, akinek játékos, eleven karakterében minden gyerek magára ismerhet.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2022. május 21. szombat, 11:00

Vuk • Inversedance – Fodor Zoltán Társulat
Fekete István regénye alapján

Fekete István Vuk című meséje ez idáig még sosem kelt életre táncszínpadon, most azonban mesejátékunkban megelevenednek a jól ismert figurák, Karak, Vahur, Tás, "A sima bőrű", és még számos mesebeli szereplő mellett természetesen Vuk, akinek játékos, eleven karakterében minden gyerek magára ismerhet. Csalafinta csíntevésein és kalandozásain át a gondoskodó szeretet segítségével fedezi fel az életet.

Előadja: az Inversedance - Fodor Zoltán Társulata
Zene: Wolf Péter, montázs

Az előadás az Inversedance - Fodor Zoltán Társulata, a Nemzeti Táncszínház és a Művészetek Palotája közös produkciója.

Ajánlatunk


Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek, várlak tégedet, A multnak álma száll meg akkor: A mult és az emlékezet... (Ady Endre: A múltért)

A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Ajánló


A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…

Bál, bál, maszkabál! Minden jelmez készen áll, Szól a nóta, messze száll: Áll a bál, áll a bál, áll a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók