VIHAR • Kulcsár Noémi Tellabor
"Olyanok vagyunk mi is, mint
Az álmok anyagja: kurta életünk
Keretje álom."
(Szász Károly fordítása)
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 6. csütörtök, 19:30
Egy viharos éjjelen különös alakok gyűlnek össze az elvarázsolt szigeten. Egy bölcs, magányos öreg férfi, egy gyönyörű szép, tiszta lány, egy romlott, alávaló gazember és egy könnyed léptű szellem. Ez volna Prospero? Emez Miranda? Hol van a sötét Caliban? Na és Ariel? A Kulcsár Noémi Tellabor társulat táncosai a mozgás és a tánc nyelvén gondolják újra és tovább Shakespeare művészi számvetését, amely egyszerre a színpadtól való búcsú és annak örök éltetése.
Kulcsár Noémi, Harangozó-díjas koreográfus a Macbeth, a Szentivánéji álom és a Sok hűhó semmiért után ezúttal William Shakespeare kései remekműve nyomán készít adaptációt. Az új bemutató álomszerű világában egyszerre ég a lemondás és a bosszú érzése, és fénylik a fiatal szerelem reménye, miközben nem tudni, hol kezdődik a tánc és a mozdulat, vagy hol végződik a zene. A cirkuszi és bábos elemekből is álló produkcióban pedig nemcsak kortársainkat ismerhetjük fel, hanem önmagunkat is.
Előadják:
Perjési Patrik
Hajszán Kitti
Kindl Gábor
Hován Marcell
Bársony Boglárka
Horváth Attila
Dramaturg: Cseh Dávid
Jelmeztervező: Bati Nikolett
Látvány: Kulcsár Noémi, Csere Zoltán
Zene: Szabó Sipos Ágoston
Koreográfus: Kulcsár Noémi, Harangozó-díjas
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Táncszínház, Imre Zoltán Program
Ajánlatunk
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Ajánló
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
