A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein felül megismerkedhettek a hazai táncélet meghatározó alkotóival, társulatvezetőivel. Az ötödik évük első hónapjait, hazai és külföldi partneriskoláknál, műhelyeknél, együtteseknél töltötték, így bemutatkozhattak nemzetközi szinten is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. június 6. péntek, 19:00
A vizsgaelőadásuk anyaga, - mely első alkalommal ezen az estén látható egyben - ebben a két évben létrejött találkozások a gyümölcseit hívatott bemutatni. Az esten láthatóak lesznek hazai és külföldi alkotók remekműveinek részletei, kifejezetten a hallgatókra készült darab mely egyben ősbemutató, valamint feltörekvő alkotói vénájára tanubizonyságot tevő hallgatónk önálló alkotása is.Találkozzanak velük Önök is a Nemzeti Táncszínházban.
Az előadás műsorát összeállította: Kalmár Attila Harangozó díjas táncművész, egyetemi docens, a Modern és Színházi tánc tanszék tanszékvezetője és Csizmadia Tamás a végzős évfolyam évfolyamvezető balettmestere.
Az évfolyam tagjai: Babácsi Ruszlán Csaba, Bondor Léna, Bondor Málna, Dorsich Hanna, Éles Míra, Gellért Gréta, Imely Dorka Zsuzsanna, Kathona Zorka Sára, Kiricza Bence, Krasznai Árnika, Kótai Rozi Panna, Lászlóffy Emőke Klára, Mészáros Hanna, Mohácsi Bora, Nagy Levente, Ónódy Ábel, Szabó Csenge.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
