Egy tájkép különböző korok lenyomatait őrzi, koncentrálódik benne az ábrázolt táj múltja és jelene, a természet adta letisztult formák. Elmondható ez a táncos testéről is, amelyre a művész élettapasztalatainak gazdagodása kifejezetten jótékony hatás bír: növeli metamorfikus képességét, életenergiáit felerősíti, koncentráltabbá és kifejezőbbé teszi. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. október 11. szerda, 19:30
Az alkotók olyan kiemelkedő koreográfusok munkáiból inspirálódtak, mint Pina Bausch és Jiří Kylián, akik sokat tapasztalt, már nem aktív táncművészekkel készítettek darabokat, hiszen rájöttek arra, milyen mély kifejezőképesség rejlik az öregedő testben. A Duna Táncműhely új bemutatója szintén azt kívánja igazolni, hogy a táncos létnek nem feltétele a fiatalság.
Az előadásban való közreműködésre a tánc legkülönbözőbb területéről érkező művészeket kértünk fel, hiszen a más-más műfajban hosszú éveken keresztül alkotó táncosok teste más-más tájképet fest meg.
Előadók: Bonifert Katalin, Lőrinc Katalin, Ertl Péter, Kakuk Pál, Katona Gábor
Zeneszerző: ifj. Csoóri Sándor Sündi
Társ zeneszerző: Izabella Caussanel
Zenekar: Üstökösök Kalitkája / ifj. Csoóri Sándor, Izabella Caussanel, Sebestyén Patrik, Bősze Tamás Jean-Pierre, Ifj. Szerényi Béla, Gulfam Sabri
Felvétel és utómunka: Mazán Attila (Csend Stúdio)
Külön köszönet: Sáfrán Balázs
Jelmez-díszlet: JuZso
Fény- és videóterv: Lendvai Károly
Produkciós vezető: Nánay Fanni
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyar Művészeti Akadémia, Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár
Zsuráfszky Zoltán a 70-es évek közepétől gyakran járt Gyimesben, amely akkor még mind néprajzilag, mind a táncgyűjtések szempontjából igazi fehér foltnak számított. A vidék szépsége és a tánc ősi, archaikus jellege lenyűgözte és örök rajongójává tette a fiatal táncművészt és táncgyűjtőt, aki így a legelsők között tanulhatta meg és leshette el az ott élő magyarság tánckultúráját.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében…
A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
