Felgyorsult, elgépiesedő, az emberi érzelmek jelentőségét deminuáló, produkció- és fogyasztásorientált 21. századunkban nehezen találnánk még egy emberi érzést, érzelmi állapotot, mely az ember nembeli lényegének ilyen fontos attribútuma maradt volna.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: niedziela, 25 Czerwca 2023 19:00
Az emberré válás évmilliós fejlődéstörténetében az életösztön és a fajfenntartás DNS-spirálba kódolt, felülírhatatlan parancsa mellett elsősorban a munka, a gondolkodás, és az érzelmek megjelenése emeli a homo sapienst az állatvilág hatalmas piramisszerkezetének csúcsán álló főemlősök fölé.
A teremtés vagy az evolúció ismételhetetlen, ám lényegileg bizonyíthatatlan, egyszeri és egyedi csodája gyönyörű képességünk, a szeretni tudás. Ennek megmagyarázhatatlan működésű, erejű, hatalmú, összetettségű érzelemkomplexuma a szerelem, melynek birtoklása az ésszel fel sem fogható univerzum végtelen határain belül csakis és egyedül az embernek adatott meg.
Férfi – Emődi Attila
Nő – Ellenbacher Kamilla
Szerelmes ifjú-1 – Plita Márk
Szerelmes lány-1 – Forczek Janka
Szerelmes ifjú-2– Varga Dániel
Szerelmes lány-2 – Anna Manetti
Manó – Fodor Sára
Tündér – Suba János
Állat – Szalai-Bordás Ádám
Virág – Martina Tizzi
Játékmester: Baráth Zoltán
Emberek, lények , Férfiak, nők – GG Tánc Eger táncművészei
Dramaturg: Pinczés István
Zene: Montázs- Zombola Péter Erkel-, és Bartók-Pásztory-díjas /ROAD Zenekar
Fénytervező: Pető József
Látvány: Topolánszky Tamás
Szcenika: Engler Imre, Fodor Zsolt
Jelmeztervező: Kiss Kata
Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Újhelyi Réka
Koreográfus-rendező: Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
