A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. október 28. kedd, 19:00
A szerelmi háromszög a két gyerekkori barát Decsi Sándor és Lacza Ferkó, illetve Sándor szerelme, Klári között irodalmilag közismertnek mondható. De különleges lesz, ahogy a hortobágyi vérmérséklete és értékrendje elkezdi irányítani a konfliktust. A regény szereplőinek Jókai szinte természeti minőségeket ad: Sándor szenvedélyes, határozott, mint a lovak; Ferkó óvatos, fegyelmezett, mint a bika; Klári ritka és különös, mint a sárga rózsa.
Az előadás alaphangulatát meghatározzák a pásztorság magányának csendjei, a pásztor-férfiban dúló feszültségek, a némaságból súlyosan megfogalmazott szavak, az ember és a körülötte élő természet karakter-formáló viszonya. Az előadás alkotóit éppen ezek a szimbolikus, a görög drámákra emlékeztető toposzok inspirálták. Így a Sárga rózsa című előadás ezeknek az ősi történeteknek, jelentéseknek és erőknek a hullámzása. És ennek a hullámzásnak mi tudna jobb hordozója lenni, mint a Hortobágy népdalai, néptáncai és népviselete? A szemünk előtt bomlanak ki a szerelmi tragédia szálai, és oldódik meg minden a maga rendje szerint – ahogy az életben is ismerjük.
Klári, Sárga rózsa – Gagyi Orsolya
Decsi Sándor, csikósbojtár – Bíró Szabolcs
Lacza Ferkó, gulyásbojtár – Kovács Szabolcs Zoltán
Csikós számadó – Duka Szabolcs
Sorozó tiszt – Fall Szabolcs
Kiképző őrmester – Bíró Nimród Olivér
Kuruzsló cigányasszony – Kásler Magda
Cigánylányok – Borsos Orsolya, Szász Nóra, Török Réka, Törzsök Zsuzsánna
Csikós bojtárok – Bartha Szabolcs Árpád, Török László
Gulyás bojtárok – Füzesi Nándor Albert, György Károly, Szász Róbert Attila, Török Attila
Lányok – Boér Timea, Borsos Orsolya, Nagy Gabriella, Ötvös Orsolya, Szántó Adél, Törzsök Zsuzsánna
Asszonyok – Kásler Magda, Ferencz Erika, Szász Nóra, Török Réka
Zenészek – Moldován-Horváth István hegedű, Ficzus László hegedű, Gyárfás Róbert klarinét, Kisfaludi János brácsa, citera, Bakos Barna Attila nagybőgő
Dramaturg – Györfi Kata
Zenei összeállítás – Könczei Árpád
Jelmezkészítés – Soós Margit, Szász Zsuzsa, Szélyes Andrea
Táncoktató – Majer Tamás
Táncoktató, rendező asszisztens – Könczei Villő
Díszlettervező – Csiszér Csilla
Rendező-koreográfus – Könczei Árpád
Tánckarvezetők – Kovács Szabolcs-Zoltán, Kásler Magda
Kinevezett igazgató – Moldován-Horváth István
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami a Budapest Táncszínház új programjában azzal az eltökélt szándékkal készült, hogy Magyarországon is időben megmutassák és megértessék a táncművészet értékeit és szépségeit a fiatal korosztállyal.
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a…
FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
