... Bizonytalan kocka a betyár élete, egy varázslatos, ám kiszolgáltatott játékszer a sors kezèben.
S Hogy merre fordul a kocka, azt csak talàlgatni lehet, és rendületlenül bízni e sorsfordító kézben...
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, July 23 2022 8:30PM
Minden korban voltak és vannak társadalmon és törvényen kívül élő embercsoportok. E közösségek egyik késői képviselője a betyár. Alakja köré egész Európában gazdag folklórhagyomány, népi hiedelem, népművészeti és irodalmi alkotás kapcsolódik. Az elmúlt 150 év folyamán a betyárság társadalmi ès történelmi megítélése körül hazánkban egymásnak igen ellentmondó vélemények bontakoztak ki, és arra is fény derült, hogy alakjuk nemzetközi karakterű volt, nem csak magyar specialitás.
Gyilkos bűnöző vagy szegények Robbin Hoodja ?
Betyár vagy pandúr?
Hiába vet egyiknek hatot, másnak vakot a világ kockája... “ mégis csak nézőpont kérdése hogy Rablóbetyárnak, útonàlló haramiának vagy szabadságharcos hősnek, szegények pártfogójának látunk- e valakit. A betyárok társadalmi banditizmusa szerény tiltakozás volt csupán, nem forradalmi jellegű. Nem az ellen a tény ellen tiltakoztak, hogy a parasztok szegények, és elnyomottak, csupán mindezek túlzott mértéke ellen próbáltak síkra szállni.
“De akármerre fordult is a betyárélet kockája, hitték, hogy megmutathatják az elnyomóknak: fordítva is állhatnának a dolgok... hogy egy kis kocka is tud nagyot fordulni...” És azon a szegedi éjszakán, valóban nagyot fordult Csongrád vármegye élete, amikor a “Vihar hozta, hát viharos természetű” szegedi betyár, Rózsa Sándor megszületett.
“Már életében legendás hős, boszorkányok varázserejèvel megáldott, burokban született haramia, aki már tíz éves korában akárkit földhöz vágott...” De csak a legkiválóbbak képesek rá, hogy mindenüket egy kockára tegyék fel... hogy törvényen és társadalmon kívüliként is az áhított igazságot szolgálják... Nem véletlen, hogy Rózsa Sàndor felbukkanásával nyert igazi értelmet a magyar betyárbecsület is. A legendás betyárkiràly Valódi igazságosztóként, a szegények pásztoraként szerzett egyre nagyobb hatalmat nemcsak népe, hanem a betyárok körében is.
Isten Ostorai voltak Ők!
A sors kivàlasztottjai!
Küldetésük pedig végzetes lett!
Rózsa Sándor hányattatott èletében sokszor “vaktában is szembe fordult a kocka”, de amit elvett a gazdagoktól, azt mindig szétosztotta a szegények közt. Bűnei tehát nem csak a sajátja volt, hanem egy kizsákmányolt társadalomé, egy egész korszaké is... Ezért sem lebecsülendő Rózsa Sándor ellenállása, ami már nemcsak a földesúri kizsákmányolás, hanem a Habsburg reakció ellen is irányult. Az 1848- as szabadságharcban a Kossuth Lajos hívószavára toborzott Rózsa Sándor betyárhadserege nemcsak az osztrák elnyomás ellen küzdött, hanem saját szabadságáért, az elkövetett bűnök eltörléséért, egy régóta áhított törvényes, szabad életért...
De a háború mindig kockázatos vállalkozás.... a háború mindig sorsfordító, tele reménytelen és váratlan fordulatokkal. A szabadságharcban hősiesen helyt álló Rózsa Sándorra a megígért királyi amnesztialevél és dicsôség helyett újabb bebörtönzés, szökés és bujkálás várt. A szegénység és a nyomor termeli ki a rosszaságot... mert van a tisztes szegénység, ami még sarkall, mert nem tűnik legyőzhetetlennek... de a nyomor, az már semmit sem csinál csak árt és pusztít, mint a szennyes árvíz...
Sorsunk teli van furcsa ellentmondással: ölünk, hogy életben maradhassunk, rabolunk, hogy meggazdagodjunk. Pedig az ember természeténél fogva borzad a bűntől. Mert a bűn sosem pusztítható el egy másik bűnnel, csak legfeljebb lecserélhető...
Egy biztos:
A múltat semmi sem törölheti el.
Sem a megbocsátás, sem a vezeklés!
Hiszen a bűnbánat is épp elég büntetés!
Csak egy valami örök: a remény...
Táncolják: Bulyáki Zoltán, Heiger József, Lukács Tamás, Moussa Ahmed, Tóth Judit
Zene: Szitha Miklós
Szöveg: Pál Tamás
Jelmez: Papp Janó
Művészeti igazgatók: Tóth Judit, Moussa Ahmed
Rendező- koreográfus: Tóth Judit- Moussa Ahmed
Throughout his career, Zoltán Zsuráfszky has been in a dialogue of poems and movements. In his choreographies, the world of movement inspired by poetry has always been present alongside traditional folk dance forms.
The idea for The Nutcracker ballet came from theone-time director of the Tsarist theatre who, based on E.T.A. Hoffmann’s fairy tale entitled the Nutcracker and the Mouse King, wanted to stage a fairy tale ballet that would surpass all that had gone before, both in sound and in spectacle. Tchaikovsky was asked to compose the music and after Swan Lake and Sleeping Beauty his third and final ballet was also a great success. It was the six-movement suite of the music of The Nutcracker that was first performed in March 1892, and in December of the same year the spectacularly presented theatrical work was also performed. The Nutcracker has become the most frequently played ballet piece of all time.
Yvette Bozsik’s solo performance was inspired by Mineko Iwasaki, the protagonist of Memoirs of a Geisha. The performance takes viewers into the lonely, secretive, and personal world of Women of Dance and Art, the memoir of an elderly dancer who always danced with her whole soul. Yvette Bozsik’s iconic partner, Tamás Vati, also features in the performance, which reveals the inner work of a dancer’s self-knowledge, rituals, inner vibrations, and secrets in the triple unity of body, soul, and spirit. Yvette Bozsik’s solo performance was inspired by the autobiography Geisha of Gion by Mineko Iwasaki, the protagonist of the world-famous book and film Memoirs of a Geisha.
Narcissus explores the delicate balance between human relationships and between love and self-love.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
