A Rising Sun című előadást a ritmus, a testeket és teret mozdító áram esszenciája és az elemi ösztön erejének sokszínűsége határozza meg. Az együttes a zenét állítja az inspiráció központjába, ám ezúttal hangsúlyosabb módon, mint eddig valaha.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. február 3. szombat, 19:00
A zene és a tánc harmóniája életünk drámáit is könnyeddé változtatja. Együtt, még a távoli ősidőkben keletkeztek. Útjaik később elváltak, de minden időben megmaradt az egymásra utaltságuk érzete. A szerkesztésben sok a közös vonás, amely összetartja őket: a ritmus, az ütem, a párhuzam, az ellenpont és a szólamok. Kusza, izgalmas és bonyodalmas, már-már átláthatatlan, mégis matematikai pontossággal leképezhető, kísérteties viszonykavalkád összegzi az előadást. Az együttest jellemző érzéki mozdulatvilág tisztasága, annak egyedisége és összetéveszthetetlensége, egy buja és dúsan mozgalmas színpadi világot kelt életre. A Rising Sun egy dinamikus, ámbár meditatív mozgásra épülő, a csendet, mint zeneiséget nem kímélve vezeti a nézőt belső tájakra. A GDC elmúlt éveinek felettébb energikus lendületét most élő zenével szeretné tovább fokozni. Az együttes darabjaira jellemzően a művészeti vezető Hámor József / Gangaray Experimental Music mellett az Ataru ütőegyüttes közreműködésével folytatják tovább munkát. Az előadás különlegessége továbbá, hogy Hámor József mellett az együttes igazgatója Maday Tímea Kinga is részt vesz, mint alkotótárs a darabban.
Előadók:
Alkistis Metta, Baumgartner Krisztina, Izabela Wróblewska, Jessica Ridge, Kovács Enikő, Maday Tímea Kinga, Maria Llop Pallicé, Szalay Attila, Szatai Lúcia
Zene: ATARU Taiko ütőegyüttes, Vértes Ákos
Kosztümtervező és kivitelező: Kasza Emese
Fény: Pető József
Közreműködő: Hámor József
Koreográfus: Maday Tímea Kinga
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az…
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
