A Recortes látásmódja nem engedi, hogy vágyainkon túlmutatva szavaink, tekintetünk közvetítse érzelmeinket. Mint mikor újságot olvasol és kivágod belőle a cikkeket a kedvenc íródtól: élmények, tapasztalatok, olyan darabkák, amik emberi kapcsolatokról árulkodnak – főleg a szeretetről, a barátságról és az empátiáról. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 31. január 2022, 19:00
Hogyan viszonyulunk egymáshoz? Hogyan szeretjük vagy utasítjuk el a másikat? Hogyan reagálunk? Miképp okozunk a másiknak fájdalmat, amikor nem akarunk vagy épp amikor akarunk, ha már egy rosszalló tekintet is meg tudja változtatni valaki napját? Minden magunk mögött hagyott élmény egy következőt táplál és csak rajtunk múlik miként épül fel.
Két ember, egymástól távol, nem beszélnek egymással. Két ember, közel egymáshoz, nem néznek egymásra. Amikor megtalálják a közös hangot, még akkor sem néznek egymásra, csak egymás után. Nem kell mondaniuk semmit, a test beszél helyettük, a legalapvetőbb kapcsolódás. Másokhoz, magunkhoz, a kifejezéseinkhez, mindenhez. Minden rezdülésünk: egy nyitott könyv lapjai.
Néha elfelejtjük, hogy élvezzük is a táncot, hogy alkottunk valamit, hogy szeretjük. Próbálunk elmondani, viszonozni valamit, ehelyett gépekké válunk. Pedig ha együttműködünk, nagyszerűek vagyunk, erre emlékeztessük magunkat. És ne feledjük a narancsokat!
Előadók:
Bozsányi Liliána , Gyevnár Réka , Joó Renáta , Dabóczi Dávid , Barna Krisztián , Mádi László
Fény: Fogarasi Zoltán
Témavezető és jelmeztervező: Szűcs Edit
Jelmezek: Bukovácz Lilla, Velkey Virág
Öltöztető: Deák Orsolya
Asszisztens: Eduardo Zúñiga
Koreográfus: Gustavo Ramirez Sansano
Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, NKA, Budapest Főváros Önkormányzata, Erzsébetváros, Közép-Európa Táncszínház Alapítvány, Nemzeti Táncszínház
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
