A Recortes látásmódja nem engedi, hogy vágyainkon túlmutatva szavaink, tekintetünk közvetítse érzelmeinket. Mint mikor újságot olvasol és kivágod belőle a cikkeket a kedvenc íródtól: élmények, tapasztalatok, olyan darabkák, amik emberi kapcsolatokról árulkodnak – főleg a szeretetről, a barátságról és az empátiáról. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. január 31. hétfő, 19:00
Hogyan viszonyulunk egymáshoz? Hogyan szeretjük vagy utasítjuk el a másikat? Hogyan reagálunk? Miképp okozunk a másiknak fájdalmat, amikor nem akarunk vagy épp amikor akarunk, ha már egy rosszalló tekintet is meg tudja változtatni valaki napját? Minden magunk mögött hagyott élmény egy következőt táplál és csak rajtunk múlik miként épül fel.
Két ember, egymástól távol, nem beszélnek egymással. Két ember, közel egymáshoz, nem néznek egymásra. Amikor megtalálják a közös hangot, még akkor sem néznek egymásra, csak egymás után. Nem kell mondaniuk semmit, a test beszél helyettük, a legalapvetőbb kapcsolódás. Másokhoz, magunkhoz, a kifejezéseinkhez, mindenhez. Minden rezdülésünk: egy nyitott könyv lapjai.
Néha elfelejtjük, hogy élvezzük is a táncot, hogy alkottunk valamit, hogy szeretjük. Próbálunk elmondani, viszonozni valamit, ehelyett gépekké válunk. Pedig ha együttműködünk, nagyszerűek vagyunk, erre emlékeztessük magunkat. És ne feledjük a narancsokat!
Előadók:
Bozsányi Liliána , Gyevnár Réka , Joó Renáta , Dabóczi Dávid , Barna Krisztián , Mádi László
Fény: Fogarasi Zoltán
Témavezető és jelmeztervező: Szűcs Edit
Jelmezek: Bukovácz Lilla, Velkey Virág
Öltöztető: Deák Orsolya
Asszisztens: Eduardo Zúñiga
Koreográfus: Gustavo Ramirez Sansano
Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, NKA, Budapest Főváros Önkormányzata, Erzsébetváros, Közép-Európa Táncszínház Alapítvány, Nemzeti Táncszínház
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
