Tilos a fűre lépni tilos!
Örkény István Egypercesek címet viselő kötetét különösebben nem kell bemutatnunk. Örkény szürreális, sok esetben abszurd és finom iróniával szellemesen megrajzolt világa görbe tükröt tart az olvasó, sőt az egész társadalom elé. Máig érvényes meglátásai révén önmagunk és az általunk teremtett világ ellentmondásaira ismerhetünk rá.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 14. csütörtök, 19:30
Előadók:
Cristina Porres Mormeneo
Klaudia Tkaczyk
Tae Sone
Céleste Icket
Nina Sninská
Morgane Chabiraud
Jelle-Johannes Hendrix
Antonio Gabriele Topo
Filippo Cosso
Julián Rico Engel
Tilos a fűre lépni tilos!
A táncszínházi mű az örkényi látásmódot jeleníti meg és teszi láthatóvá. Egerházi Attila koreográfiája alatt a felhangzó szövegek maguk válnak zenévé, a táncosok ezekre táncolnak. A darabban – Sarádi Zsolt színművész tolmácsolásában – Örkény írásai mellett elhangzik L. Simon László Paprikakoszorú című repetitív költeménye, amit Örkénynek Az élet értelme című egypercese ihletett.
Felhasznált irodalom Örkény István Egyperces novelláiból:
- Homo sapiens
- Változatok
- Csupa közhely
- Sír
- Az élet értelme
- A költészet hatalma (részlet)
L.Simon László: Paprika koszorú
"Idézőjelek"
A kortárs író és költő L. Simon László korábbi könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. A koreográfia az író által kifejezésre juttatott megfoghatatlan, olykor szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadja meg és teszi láthatóvá, miközben a szövegben rejlő kódolt üzenet a lélek számára letapogatható módon jelenik meg és táncköltészetként kel életre.
Tilos a fűre lépni tilos! Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Librettó: Örkény István (válogatás a szerző Egyperces novelláiból)
Irodalmi konzultáns: L.Simon László
Zene: Karády Katalin (Gyűlölöm a vadvirágos rétet)
Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett
Hangfelvételről közreműködik: Sarádi Zsolt ( Vörösmarty Színház színművésze)
Hangfelvétel: Kovács Tamás
Hangvágás: Cristina Porres Mormeneo
Szcenikus: Bajkó György
'Idézőjelek'
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Librettó: L.Simon László
Zene: Kronos Quartet: Built you a mountain; Laurie Anderson and Kronos Quartet
Kimmo Pohjonen and Kronos Quartet: Emo Part 1.
Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett
Hangfelvételről közreműködik: Sarádi Zsolt( Vörösmarty Színház színművésze)
Hangfelvétel: Kovács Tamás
Hangvágás és speciális hangeffektek: Cristina Porres Mormeneo
Média design: Falvay Miklós
Szcenikus: Bajkó György
A produkció Hart Protekt Nonprofit Kft közreműködésével jött létre.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
