A produkció egy olyan kortárs táncszínházi mű, amelynek alapvető célja egy speciális hangvételű, valamint stílus jegyeket hordozó, mély gyökerekből táplálkozó zenének a dramatizálása és táncszínházi eszközökkel történő vizuális megjelenítése, illetve színpadra állítása. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 25. szombat, 19:00
A parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti.
A Parádé egy életérzést fogalmaz meg a táncszínház nyelvén. Dramaturgiai szerkesztése a Mrak című zenei albumra épülve, különböző hangulatokat, életképeket, szituációkat jelenít meg.
Boban Markovic sajátos és rendkívül dinamikus, életteli, egyúttal dramatikus zenei világára Egerházi Attila rendező-koreográfus olyan zsáner képeket alkotott meg, amelyek szarkasztikus és humorral átszőtt jelenetek füzérét alkotva jelenítenek meg egy világot és fogalmaznak meg egy életérzést.
Táncművészek:
Chiara Malavasi
Céleste Icket / Carlota Izquiredo Gil
Cristina Porres Mormeneo
Michela Piccinini
Nina Sninská
Noemi Gregnanin
Tae Sone
Francesco Vitale Farris
Gijs Stenger
Gabriele Tamolli
Jelle-Johannes Hendrix
Juan Esteban Serna Espinoza
Julián Rico Engel
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Boban Markovic Orkestra (A zenekar Mrak című albuma)
Felvételről közreműködik: Boban Markovic Orkestar
Koreográfus asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Díszlettervező: Egerházi Attila
Jelmezterv: Dusana Heráková
Fényterv: Egerházi Attila
Szcenikus: Bajkó György
Az előadás ősbemutatója a Bartók Tavasz keretében, a Müpa szervezésében valósult meg.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a láthatára, a lentet a fent leváltja. Aztán újra ringat a hinta, fel – le – fel -le, ahogy egykor anya karja. Félelmek és szorongások huss eltűnnek, elrepülnek. A tündérhinták táncosokkal nagyon egy húron pendülnek.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
