Orfeusz / Revenge (Élektra) • Feledi János - Feledi Project
Az előadás látványos, lendületes, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről.
Køb Billetter
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 28. Marts 2020 19:00
Orfeusz / Revenge (Élektra)
Feledi János - Feledi Project
Orfeusz
Az előadás látványos, lendületes, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről.
Természetesen ismeri mindenki a klasszikus történetet, azt a hírhedt visszatekintést, ami után mindennek vége.
Szentpáli Roland – Offenbach, Sztravinszkij, Gluck, Monteverdi után – ahogy maga jellemezte „mozdulati zenét”-jét Feledi János koreográfus alkotta meg. Zene és tánc egységes egészként működik.
Olyan kicsin múlik, hogy Orfeusz és Euridiké története happy end-es legyen…..most sem lesz az.
Tavalyi ősbemutatót a jubiláló Budafoki Dohnányi Zenekar kísérte Hollerung Gábor vezényletével a 2018-as CAFe Budapest Fesztiválon.
Előadják: Feledi Project művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei
Zene: Szentpáli Roland
Látvány, díszlet: Minorics Krisztián, Feledi János
Világítás: Hepkó Miklós
Jelmez: Henez Mariann, Feledi János
Rendező-koreográfus: Feledi János
Revenge (Élektra)
Az előadás Euripidész Élektra drámájából inspirálódik.
A darab a női tragikum előadása.Sorstragédia. A megbékélés, a bosszú és a háborgó lelkiismeret által szított őrület feszül egymásnak. A disszonancia egy olyan ógörög mítoszréteggel párosul, amely az emberi tudat legelemibb és legsötétebb rétegeibe hatol.
Ha jól értelmezzük a klasszikus szöveget,nagyon is mai, nekünk – és talán rólunk is – szól Euripidész tragédiája, tehát Élektra, Oresztész, Klütaimnésztra és a többiek története minket is érintő, örökké érvényes emberi – morális és gyakorlati – kérdésekre ad válaszokat.
Elhallgattatni bárkit…nehogy folt maradjon a hófehérnek mutatott falon.
Egy krimi, a mitológiai történetre támaszkodik, mégis túlmutat azon. Jelenségként ábrázolja, hogy mivé is teheti az embert a hatalom, hogyan fordítja ki önmagából. Lehet-e a bűnt tisztára mosni? Az erőszakot újabb erőszakkal semmissé tenni? A bosszú, a belső vágyaink mechanizmusát tárja elénk, benne az emberi viszonyok alakulását.
A gyönyör, amire vágyunk, és a bűn,amitől rettegünk. Bár nem kizárt, hogy fordítva, lévén a gyönyör elaltat, a bűn viszont, ha már elkövettük, további bűnökre sarkall, olyanokra, melyek nélkül sosem leszünk többek, mint hallgatással besározódott cinkosok. És olyan ez a világ, hogy mindig lesz valamiben cinkosnak lennünk, csak hallgatni kell, és túlélni valahogy.
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.
Előadják: Feledi Project művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei
Zene: Montázs, zenei vezető: Mádi László, Feledi János
Látvány: Feledi János
Világítás: Hepkó Miklós
Jelmez: Matisz Gábor, Henez Mariann, Feledi János
Dramaturg: Lisztóczky Hajnalka
Rendező-koreográfus: Feledi János
Aktuelt
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
PÅ PLAKATEN
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
