
Orfeusz / Revenge (Élektra) • Feledi János - Feledi Project
Az előadás látványos, lendületes, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről.
Az előadás látványos, lendületes, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 28. Marts 2020 19:00
Orfeusz / Revenge (Élektra)
Feledi János - Feledi Project
Orfeusz
Az előadás látványos, lendületes, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről.
Természetesen ismeri mindenki a klasszikus történetet, azt a hírhedt visszatekintést, ami után mindennek vége.
Szentpáli Roland – Offenbach, Sztravinszkij, Gluck, Monteverdi után – ahogy maga jellemezte „mozdulati zenét”-jét Feledi János koreográfus alkotta meg. Zene és tánc egységes egészként működik.
Olyan kicsin múlik, hogy Orfeusz és Euridiké története happy end-es legyen…..most sem lesz az.
Tavalyi ősbemutatót a jubiláló Budafoki Dohnányi Zenekar kísérte Hollerung Gábor vezényletével a 2018-as CAFe Budapest Fesztiválon.
Előadják: Feledi Project művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei
Zene: Szentpáli Roland
Látvány, díszlet: Minorics Krisztián, Feledi János
Világítás: Hepkó Miklós
Jelmez: Henez Mariann, Feledi János
Rendező-koreográfus: Feledi János
Revenge (Élektra)
Az előadás Euripidész Élektra drámájából inspirálódik.
A darab a női tragikum előadása.Sorstragédia. A megbékélés, a bosszú és a háborgó lelkiismeret által szított őrület feszül egymásnak. A disszonancia egy olyan ógörög mítoszréteggel párosul, amely az emberi tudat legelemibb és legsötétebb rétegeibe hatol.
Ha jól értelmezzük a klasszikus szöveget,nagyon is mai, nekünk – és talán rólunk is – szól Euripidész tragédiája, tehát Élektra, Oresztész, Klütaimnésztra és a többiek története minket is érintő, örökké érvényes emberi – morális és gyakorlati – kérdésekre ad válaszokat.
Elhallgattatni bárkit…nehogy folt maradjon a hófehérnek mutatott falon.
Egy krimi, a mitológiai történetre támaszkodik, mégis túlmutat azon. Jelenségként ábrázolja, hogy mivé is teheti az embert a hatalom, hogyan fordítja ki önmagából. Lehet-e a bűnt tisztára mosni? Az erőszakot újabb erőszakkal semmissé tenni? A bosszú, a belső vágyaink mechanizmusát tárja elénk, benne az emberi viszonyok alakulását.
A gyönyör, amire vágyunk, és a bűn,amitől rettegünk. Bár nem kizárt, hogy fordítva, lévén a gyönyör elaltat, a bűn viszont, ha már elkövettük, további bűnökre sarkall, olyanokra, melyek nélkül sosem leszünk többek, mint hallgatással besározódott cinkosok. És olyan ez a világ, hogy mindig lesz valamiben cinkosnak lennünk, csak hallgatni kell, és túlélni valahogy.
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.
Előadják: Feledi Project művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei
Zene: Montázs, zenei vezető: Mádi László, Feledi János
Látvány: Feledi János
Világítás: Hepkó Miklós
Jelmez: Matisz Gábor, Henez Mariann, Feledi János
Dramaturg: Lisztóczky Hajnalka
Rendező-koreográfus: Feledi János
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.