Antigoné történetben az erkölcs csap össze a hatalommal, a testvéri szeretet és a szerelem próbál felülkerekedni a törvényeken, de a történet végül tragédiába torkollik.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. május 30. csütörtök, 19:00
Bozsik Yvette Társulat: Oidipusz király
Drámai táncjáték két részben
Antigoné történetben az erkölcs csap össze a hatalommal, a testvéri szeretet és a szerelem próbál felülkerekedni a törvényeken, de a történet végül tragédiába torkollik.
Szophoklész Oidipusz királya később íródott, mint az Antigoné, de annak előzményeit dolgozza fel. Oidipusz, Théba uralkodója azt a jóslatot kapja, hogy a várost mindaddig átok sújtja, míg az előző király halála megtorlatlan marad. Oidipusz megátkozza a tettest. Amikor kiderül, hogy a bűnös ő maga volt, nem hátrál meg, és végrehajtja az általa kihirdetett ítéletet: megvakítja és száműzi önmagát. Teirésziász, a vak jós hiába lát mindent előre, senki sem hallgat rá, nem állíthatja meg a tragédiája felé tartó hőst.
A koreográfia expesszív képekkel, a tragédia és az opera szerkezetét követve, de a mai korba ágyazva ábrázolja az ősbűnt és az abból fakadő katarzist. A társulat korábbi opera-feldolgozásaihoz hasonlóan ezúttal is meghatározó az énekhangra épülő testbeszéd és gesztusrendszer, a táncosok együtt lélegeznek az operaénekesekkel. A látvány a koreográfia szerves részét képezi, előrevetíti a beteljesülő jóslatot, a tragikus végkifejletet. Igor Stravinsky és Carl Orff műveinek részleteit Philippe Heritier, a Párizsban élő svájci zeneszerző kortárs hangzással és effektusokkal komponálja újra, hasonlóan a Traviata és az Antigoné zenéjéhez.
Rendező: Nemzeti Táncszínház
Fotó: Horváth Judit
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
