A Naplegenda című táncos produkcióval az alkotók egészen eredeti, eddig nem látott látvány- és hangzásvilágot hoztak a hazai és a külföldi táncszínházi előadások világába.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. február 2. szerda, 19:00
A Naplegenda friss, kreatív, szellemében 21. századi táncszínházi előadás, amely a művészet sajátos eszközeivel jeleníti meg a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát.
A koreográfus, Mihályi Gábor a magyar és a közép-kelet-európai néptáncok legdinamikusabb, legsodróbb erejű motívumait ötvözte és állította színpadra a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével. Munkájáért 2000-ben a Magyar Táncművészek Szövetségétől megkapta „Az év alkotója” díjat. A produkció zeneszerzője, a Riverdance szólistájaként világot járt Nikola Parov a kelet-európai népzenei tradíciókból táplálkozva új, eredeti zenei világot teremtett, amelyben a szaxofon, a dobok, a rézfúvósok és a hegedű hangzása tökéletes harmóniát alkot. A dinamika, a hagyomány és a misztikum varázslatos egyvelege ez a népzene és a world music stílusában készült zenemű.
Zene: Nikola Parov
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Díszlet, festmények: Barcsik Géza
Zenészek (felvételről): Borbély Mihály, Kovács Ferenc, Salamon Beáta, Lázár Zsigmond, Major László, György Mihály, Balogh Kálmán, Kovács Ferenc, Orosz Zoltán
Szólót énekel: Kubinyi Júlia, Szoboszlai Balázs m.v.
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Asszisztensek: Borbély Beatrix, Farkas Máté, Jávor Katalin, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Koreográfia: Németh Ildikó, Mihályi Gábor, Ónodi Béla, Szappanos Tamás, Végső Miklós
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Tilos a fűre lépni tilos! Örkény István Egypercesek címet viselő kötetét különösebben nem kell bemutatnunk. Örkény szürreális, sok esetben abszurd és finom iróniával szellemesen megrajzolt világa görbe tükröt tart az olvasó, sőt az egész társadalom elé. Máig érvényes meglátásai révén önmagunk és az általunk teremtett világ ellentmondásaira ismerhetünk rá.
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Tűzmadár - Prométheusz - Pillangók
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél! Dumas romantikus regényének hősei, a három testőr kalandjai lassan…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
