Népmeséink olyan kincseink, amelyek megismertetnek közös hagyományainkkal, emellett kedves bölcsességükkel, színes fantáziavilágukkal, humorral és furfanggal tanítanak, és szinte észrevétlenül segítenek alapvető erkölcsi kérdésekben, a hétköznapi események, problémák feldolgozásában – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: utorok, 25. február 2025, 15:00
A meséket - A papucsszaggató királykisasszonyok, A kicsi dió, Az aranyszőrű bárány, A székely asszony és az ördög, A só - látványos, játékos jelmezekkel és népzenei aláfestéssel állították színpadra. A koreográfiákat a táncművészek, és az előadás rendezője, Bozsik Yvette készítették.
Előadják: Bali Boglárka, Bujdosó Anna, Darabont Áron, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Heim Boglárka, Sebestyén Tímea, Csere Zoltán, Maurer Milán, Gombai Szabolcs, Iványi Mirkó, Kalmár Attila, Krizsán Dániel, Nagy Levente, Tóth Rebeka, Vati Tamás, Zambrzycki Ádám
Mesék:
A papucsszaggató királykisasszonyok
A kicsi dió
Az aranyszőrű bárány
A székely asszony és az ördög
A só
Zene: Bartók Béla, Szarka Tamás, a Kurul Dobosok és Philippe Heritier szerzeményeivel, valamint népzenei felvételekkel
Hangfelvételen közreműködik: Nagy Mari
Háttérfestmények: Iványi Mirkó
Jelmez: Bati Nikoletta
Díszlet: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfusok: Bozsik Yvette, Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel, Sebestyén Tímea és Zambrzycki Ádám
Rendező: Bozsik Yvette
Fotó: Horváth Judit
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem…
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
