Népmeséink olyan kincseink, amelyek megismertetnek közös hagyományainkkal, emellett kedves bölcsességükkel, színes fantáziavilágukkal, humorral és furfanggal tanítanak, és szinte észrevétlenül segítenek alapvető erkölcsi kérdésekben, a hétköznapi események, problémák feldolgozásában – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 25. kedd, 15:00
A meséket - A papucsszaggató királykisasszonyok, A kicsi dió, Az aranyszőrű bárány, A székely asszony és az ördög, A só - látványos, játékos jelmezekkel és népzenei aláfestéssel állították színpadra. A koreográfiákat a táncművészek, és az előadás rendezője, Bozsik Yvette készítették.
Előadják: Bali Boglárka, Bujdosó Anna, Darabont Áron, Hasznos Dóra, Hortobágyi Brigitta, Heim Boglárka, Sebestyén Tímea, Csere Zoltán, Maurer Milán, Gombai Szabolcs, Iványi Mirkó, Kalmár Attila, Krizsán Dániel, Nagy Levente, Tóth Rebeka, Vati Tamás, Zambrzycki Ádám
Mesék:
A papucsszaggató királykisasszonyok
A kicsi dió
Az aranyszőrű bárány
A székely asszony és az ördög
A só
Zene: Bartók Béla, Szarka Tamás, a Kurul Dobosok és Philippe Heritier szerzeményeivel, valamint népzenei felvételekkel
Hangfelvételen közreműködik: Nagy Mari
Háttérfestmények: Iványi Mirkó
Jelmez: Bati Nikoletta
Díszlet: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfusok: Bozsik Yvette, Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel, Sebestyén Tímea és Zambrzycki Ádám
Rendező: Bozsik Yvette
Fotó: Horváth Judit
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A Pécsi Balett repertoárján mindig is szerepeltek a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító balettek. Kiemelt feladatuknak tekintetik a táncszerető és a táncot értő fiatal közönség művészeti nevelését.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához.
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében…
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
